Párbeszéd: túlzottan optimista a költségvetés
Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint túlzottan optimista prognózis az a 4,1 százalékos növekedés, amivel a kormányzat 2023-ra számol, ráadásul az sem biztos, hogy Magyarország a korábbi éveknek megfelelő mennyiségű külföldi forrást tud bevonni. Felvetette: ha ez nem jár sikerrel, az tovább növelheti az államadósságot.
A költségvetési megszorítások szerinte igenis érintik a háztartásokat, hiszen a profitra kivetett adót az emberekkel fizettetik majd meg az érintett cégek; ha ezt nem sikerül megtenniük, a profitrátával együtt csökken e vállalatok gazdasági aktivitása is.
Mint mondta, a kormányzat csupán elfojtja a pénzromlást, nem megfékezi azt, de ez nem csökkenti a rendszerben feszülő inflációs nyomást.
Megjegyezte: a kormányzat a korábbi években is alultervezett egyes mutatókat.
Államtitkár: nem veti vissza a fejlődést a költségvetés
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára vitatta az előtte szóló azon kijelentését, hogy a jövő évi költségvetés visszavetné a gazdaság fejlődését, mondván, a kormány javaslata csupán az extraprofitot adóztatja meg, nem a normál üzleti tevékenységet.
Hangsúlyozta: a jegybanki alapkamat emelkedése nem várt többletet ad a bankrendszernek, ahogy az orosz és Brent típusú olaj ára közötti olló nyílása az érintett cégeknek.
Megjegyezte: jelenleg háborús inflációról beszélünk, a külföldről generált pénzromlás ellen pedig nehéz fellépni. Nem véletlen, hogy a balti és a visegrádi államok mindegyikében jelentősen megugrott az infláció - fűzte hozzá.
Fidesz: kulcsszó a védelem
Nagy Csaba (Fidesz) azt emelte ki felszólalásában, hogy a kormány határozott értékend mentén végzi munkáját, a feladatokhoz alakítva a jogi környezetet. A jövő évi teendők kulcsfogalmaként a védelmet említette, majd a költségvetésben az áldozatsegítő központoknak nyújtott támogatást emelte ki, áttekintve a terület magyarországi történetét.
A kormány elkötelezett a hathatós segítség megadására - jelentette ki, megemlítve azt a kormányzati szándékot, hogy az áldozatsegítés színterei kerüljenek mind közelebb ügyfeleikhez, így mostanra Magyarországon folyamatosan bővülő intézményhálózat alakult ki, amelynek feladata lefedni az egész országot.
Hangsúlyozta: ezek a központok évente emberek tízezreinek adnak segítséget, szerteágazó formában. A fogyasztóvédelem fontosságáról szólva megemlítette a jogkövető kereskedelmi magatartás elősegítését.
LMP: a valóságot szinte kizárták a költségvetés tervezésekor
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, különleges helyzetben nyújtották be a költségvetést, amely nem megoldani fogja a problémákat, hanem elmélyíteni azokat. Úgy értékelte, hogy a valóságot szinte kizárták a költségvetés tervezésekor.
Igazságtalannak is nevezte a jövő évi büdzsét, mert a válság többletterheit szerinte a legkevesebbet kereső emberekre és nem a leggazdagabbakra rakja. Úgy látja, hogy a költségvetés a környezetvédelmi céloknak sem felel meg semmilyen módon.
Megszorításként értékelte, hogy "brutális mértékben elvonják" az önkormányzati forrásokat, ami szerinte közvetlenül az embereken érvényesített elvonás. Szóvá tette, hogy egyre többet költ magára a kormány, de nem emelkednek a bérek a közszférában.
Az ellenzéki politikus azt mondta, nincs elég forrás az egészséges ívóvízellátásra, ezért el kell törölni a víziközmű-ágazatot sújtó adót.
Jelezte azt is, módosító indítványokat nyújt be, hogy több pénz jusson a rossz állapotban lévő alsóbbrendű utak felújítására.
Kifogásolta, hogy a kormány már elköltött több száz millió forintot a paksi beruházásra, miközben az azzal kapcsolatos alapvető kérdések megválaszolatlanok.
Államtitkár: tényszerű háborús inflációról beszélni
Banai Péter Benő államtitkár szerint tényszerű a háborús infláció kifejezést a jelenlegi helyzetre használni, mert radikálisan növekedtek az energiaárak, és ennek kapcsán nem lehet elvonatkoztatni a háborútól és a szankcióktól. A háborús inflációban nagy szerepe van annak, hogy Ukrajna és Oroszország is jelentős mezőgazdasági exportőr - mondta.
Vitatta azt az ellenzéki állítást, hogy brutális megszorítást tartalmaz a költségvetés az önkormányzatoknak. Felidézte, hogy 2011 és 2014 között 1370 milliárd forint adósságtól szabadultak meg az önkormányzatok, az azt követő években stabil működést lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is.
Ismertetése szerint 2020 végén az önkormányzatok állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1048 milliárd forint volt, míg 2022 első negyedévében ez az összeg 1332 milliárd forintra rúgott. Elmondta, a 2023-as költségvetés abból indul ki, hogy az önkormányzatoknak saját beszámolóik alapján stabil a pénzügyi rendszerük, és a kormány arra számít - a gazdasági növekedésnek köszönhetően -, hogy a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.
Szólt arról is, hogy 2010 és 2023 között az államháztartás bérjellegű kiadásai 96 százalékkal növekednek, a kumulált infláció 46,2 százalék volt, tehát dupla akkora az emelkedés, mint az infláció.
Rámutatott arra is, hogy a víziközműcégek önkormányzati tulajdonban vannak, és volt olyan, hogy egy adott önkormányzatnak volt rá lehetősége, mégsem tett forrást a cégbe.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!