OGY - Krónika 7. rész (nemzetközi szerződések)

Belföld, 2020.09.22

Az euromediterrán együttműködés módosításának általános vitájával, majd a magyar kormány és a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás megszüntetéséről, valamint Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről szóló egyezmény felmondásáról szóló javaslat tárgyalásával folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.



Euromediterrán megállapodás


Az Európai közösségek és Marokkó között megszületett euromediterrán megállapodás módosításának általános vitájában Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára jelezte: nemzetközi kötelezettség teljesítése a dokumentum célja, ez pedig az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítésével vált szükségessé.

Hangsúlyozta: a megállapodásnak fontos szerepe van a felek együttműködésében a korrupció, az illegális migráció és a drogkereskedelem elleni fellépés terén.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) vezérszónokként azt emelte ki: ez az együttműködés túlmutat az eredeti politikai és kereskedelmi területen, globális és lokális kihívásokkal szembeni közös fellépésére ad lehetőséget. Megjegyezte: Marokkó célja a "zöld átalakulás", ennek során pedig magyar termékek és találmányok jelenhetnek meg az afrikai államban.

Balczó Zoltán (Jobbik) személyes tapasztalataira hivatkozva jelezte, Magyarország fontos partner Marokkó számára, majd képviselőcsoportja támogatásáról biztosította az előterjesztést.

A szocialista Mesterházy Attila is azt közölte, frakciója támogatja az elfogadást.


Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.



A magyar kormány és a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás megszüntetése



Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) polgári hírszerzésért felelős államtitkára expozéjában közölte: a javaslat célja, hogy a parlament a törvény elfogadásával felhatalmazást adjon a 2014-ben kihirdetett, a kormány és a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás megszüntetésére. Ennek oka - mondta -, hogy a szervezet működése pénzügyi szempontból nem volt biztosítható, sőt 2018 végére fizetésképtelenné vált. Mivel a szervezet konszenzusos megszüntetése a részes felek tartózkodása miatt nem valósult meg, Magyarország most egyoldalúan kíván kilépni a szervezetből, amelynek egyik feltétele a székhelymegállapodás felmondása - fejtette ki.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) közölte: a jogállási megállapodás megszüntetésének, valamint az Agrárminisztérium és a központ közötti ingatlanátadási megállapodás megszüntetésének szándéka miatt indokolt a székhelymegállapodás megszüntetése is.

Nunkovics Tibor (Jobbik) meglepőnek nevezte a javaslatot, mert szerinte egy olyan intézményről van szó, amely az elmúlt években rengeteget tett le az asztalra, viszont 2018-tól valóban nem látja el a funkcióját. De nem a megszüntetés lenne a feladat, hanem az, hogy rendezzék az intézmény sorsát, mentsék meg - mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) is arról beszélt, hogy az intézmény nagyon fontos feladatokat látott el a múltban. A most tárgyalt megállapodásfelbontás ugyanakkor nem érinti azokat a célokat, amelyekért más, például kormányzati intézmények is tevékenykednek - hangsúlyozta.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, további, tisztázandó kérdésekre várnak válaszokat ahhoz, hogy kialakítsák szavazási álláspontjukat.

Arató Gergely (DK) szintén úgy nyilatkozott, rengeteg még a nyitott kérdés. Fontos intézményről van szó - mondta -, amelynek működése nagy presztízzsel járt Magyarországnak. Nyugtalanítónak nevezte, hogy egyoldalú lépéssel mondja fel Magyarország a megállapodást.

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: frakciója nem támogatja az előterjesztést, mert gyakorlatilag arról van szó, hogy ellehetetlenül, megszűnik ennek a fontos intézménynek a működése.

Vargha Tamás államtitkár zárszavában azt mondta: a központ pénzügyi és működési szempontból is ellehetetlenült, és a KKM feladata ebben a helyzetben a székhelymegállapodás felbontása.



A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről szóló nemzetközi egyezmény felmondása



Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat célja az 1954-ben aláírt, a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről szóló egyezmény felmondása, megszüntetve ezzel az ország tagságát az intézetben, amelynek alapítása idején Magyarországnak ez a fórum nyújtott lehetőséget arra, hogy naprakész információkat szerezhessen a hűtéstechnológiáról. A rendszerváltás és az EU-csatlakozás azonban új helyzetet teremtett, olyan szervezetek tagjává válhatott ugyanis Magyarország, amelyek alkalmasabbak a szakmai ismeretek bővítésére. Mivel Magyarország tagja a Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozók Európai Szövetségének, a hűtéstechnikai intézeti tagság okafogyottá vált - érvelt.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) közölte: időről időre felül kell vizsgálni a nemzetközi szervezeti tagságokat, ez történik most is.

Nunkovics Tibor (Jobbik) arról beszélt, nem érti, miért volt probléma Magyarország tagsága ebben az intézetben, az ugyanis sok pozitív hatással járt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott, ha már nem származik előny egy szervezeti tagságból, és vannak nála előnyösebbek, csak a nosztalgia miatt nem érdemes maradni valahol.

Mesterházy Attila (MSZP) ezzel a felmondással kapcsolatban is további pontosításokat várt a kormány képviselőjétől.

Arató Gergely (DK) szerint sem megnyugtató a törvényjavaslat indoklása, és választ vár arra, mennyit spórol a tárca a kilépéssel. A javaslatot a DK egyébként nem támogatja.

Farkas Sándor államtitkár zárszavában azt mondta: nem a tagdíj a lényeg, hanem az, hogy az a hűtéstechnikai rendszer, amellyel ebben az intézetben foglalkoznak, elavult, új eljárások vannak.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!