KDNP: az NMHH tartalmas munkát végzett
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a beszámolóból az derül ki, hogy az NMHH tartalmas szakmai munkát végzett.
Szólt a tavaly indított vagy folytatott, példaértékű projektekről, a többi között a hírközmű projektről, a melynek célja az egységes, országos hírközlési infrastruktúra nyilvántartásáról. Ezzel az egyre növekvő állami és uniós adatszolgáltatási kötelezettség kiszolgálását is segíti az NMHH - mondta.
Ugyancsak szólt a Netre fel! mobilcsere-programról, amelynek célja a rászorulók segítése és az elavultabb technológiák lekapcsolásának gyorsítása.
Számos médiaértést erősítő programot is folytatott az NMHH - sorolta, hangsúlyosan szólva a Bűvösvölgy központokról, amelyekből már három van az országban. Itt szakképzett oktatók irányításával, élményszerűen szerezhetnek tudást a diákok. A központok számos anyaga már online is elérhető, például az álhírek felismerésének gyakorlatáról - mutatott rá.
Az online zaklatások ellen is sokat lépett a hatóság, a hotline szolgáltatás keretében pedig a kiskorúakra káros tartalmak jelenthetők be - hangsúlyozta, hozzátéve: az NMHH az SOS Magyarországgal is megújította partnerségét
Az NMHH szerinte felelősen gazdálkodott, a pénzek jó helyre kerültek, a médiatudatosságot, a kiskorúak védelmét és a lakosság számára fontos fejlesztéseket támogatták.
Gréczi Zsoltnak (DK) válaszul azt mondta: "sajtószabadság ügyében DK-soktól nem fogadunk el kioktatást". Akik bojkottálnak médiumokat, minősítések, fenyegetnek újságírókat, azoktól nem fogadunk el" - fogalmazott, és szennyhálónak nevezte a DK-hoz köthető ezalenyeg.hu oldalt.
Cáfolta, hogy ne lenne sajtószabadság, szerinte nálunk sokkal sokszínűbb a sajtó, mint egyes európai országokban.
MSZP: pazarló propagandaköltségvetés az NMHH-jé
Szabó Sándor (MSZP) az NMHH tavalyi költségvetésével kapcsolatban azt mondta: az a pazarló és a propaganda költségvetése.
Szerinte az egyes tételekből látható, hogy "a közmédiánál vastagon fogott a ceruza", ami szerinte összefügg azzal, hogy az ország választások előtt állt tavaly. Úgy ítélte meg, a hírek keltésére fordították a többletforrásokat.
Szólt a közszolgálati hozzájárulás folyamatos növeléséről, arról, hogy a dologi kiadások tavaly már meghaladták a 60 milliárd forintot. Ezt a nagymértékű pénzt szerinte a gazdaság nehézkes újraindítása idején "szórta el" a médiahatóság propagandára.
A személyi juttatások mértéke meghaladta a 20 milliárd forintot, átlépve az előzetesen meghatározott küszöböt. A jövő évre tervezett költségvetésben pedig a hozzájárulás mértéke ugyanolyan marad, a személyi juttatások 10 százalékkal emelkednek - folytatta.
A televízió és a rádió szerinte korábban kevesebb pénzből hatékonyabban, pártatlanabbul és nemzetközi szinten elismert módon működött. Ugyanakkor miközben a költségvetésben ötszörösére, hatszorosára nőtt a ráfordítás, a nézőszám folyamatosan csökken - jelentette ki.
Úgy fogalmazott: olyan rendszerbe öntenek 126 milliárd forintot, "amelyben ott vannak a hírhamisítások". Szerinte mindez joggal háborítja fel az embereket, különösen egy ilyen jelentős áremelkedés, energiaválság vagy postabezárások idején. Bűnnek és elfogadhatatlannak nevezte az összeget.
Jobbik: túl nagy hatalom van a médiahatóság vezetőjének kezében
Brenner Koloman (Jobbik) szerint a beszámoló és a költségvetési javaslat egy olyan hivatalról és "közmédiának nevezett" intézményről szól, amely az elmúlt 12 év fideszes egypárti túlhatalmának az egyik sarokkövét jelenti.
Szerinte a médiahatóság elnökének kezében túlságosan sok hatalom koncentrálódik, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot és a média működését is szinte egy személyben tudja befolyásolni. Torznak nevezte "a fideszes egypárti túlhatalom" által kialakult médiahelyzetet, ami a párja számára elfogadhatatlan.
Abban egyetértett, hogy a német média sem kiegyensúlyozott közszolgálati médium, de szerinte a magyar médiahelyzetet nem egy negatív példához kell hasonlítani.
Szólt a 2018-as választások után született EBESZ-jelentésről, amely szerint a közszolgálati műsorszolgáltató részrehajlást tanúsított a kormány iránt.
Utalt a médiatanács tagjaninak megválasztására, bírálva, hogy a kormányoldal 2010 óta nem engedett ellenzéki jelöltet a testületbe. Ennyire félnek? - kérdezte.
Arról is beszélt, hogy a hatóság korábbi elnöke, Karas Monika még a mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, hogy az új vezetőt a Fidesz még a választások előtt megválaszthassa.
Sorolta a szerinte azonnal végrehajtandó fontos változtatásokat a médiahelyzet javítása érdekében: legalább egy ellenzéki tagot választani kellene a médiatanácsba, az állami hirdetéseket azonnal fel kell függeszteni a médiában, mert az torzítja a médiaviszonyokat, a Fidesz-közeli médiavállalatokat pedig szerinte át kell világítani versenyjogi szempontból.
Úgy ítélte meg: a médiafelügyeleti rendszer hatásköreit is újra kell gondolni, például az álhír eldöntését a bíróságokra kellene bízni.
Képviselői hozzászólás
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) sérelmezte, hogy a közmédia korábban kritika nélkül átvett több hazug állítást, majd megjegyezte: a költségvetéséből többnek kellene jutni a gyermekek és az idősek védelmére.
Zárszó
Szűcs Lajos zárszavában kiemelte: a zárszámadás arról szól, hogy 2021-ben arra költötte-e el az NMHH a költségvetését, amire a törvényi felhatalmazást kapta. Ezzel kapcsolatban nem is érkeztek kritikai észrevételek - mondta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!