MSZP: növelni kell az öntözött területek nagyságát



Varga László (MSZP) egyetértett a kormánypárti felszólalókkal, hogy nemzetgazdasági ügy, közérdek az öntözés kérdése. Növelni kell az öntözéses területek nagyságát, de nem mindegy milyen áron - hangsúlyozta.

Üdvözölte, hogy kevesebb adminisztráció terheli a gazdákat és könnyebb öntözés alá vonni egy-egy területet, de aggályait fogalmazta meg, hogy képes lesz-e a szakigazgatási szerv megnövekedett feladatait ellátni.

Elmondta, megnyugtatóbb lenne, hogy ha a kártalanítással kapcsolatos szabályokat részletesebben határoznák meg. Fontos, hogy ne lehetetlenítse el egy-egy terület öntözhetővé tétele más területeik tulajdonosait. Ha ezeknek az észrevételeknek megfelelően finomítják a javaslatot, akkor lát esélyt arra, hogy a frakciója megszavazza azt - közölte.



DK: komplexebb szabályozás szükséges



Vadai Ágnes (DK) szerint az öntözéses gazdálkodás sokkal komplexebb szabályozást igényelne, nemcsak az agrár-, hanem a belügyi tárcának is az előterjesztők között kellene lennie. Szélesebb körű egyeztetést is szorgalmazott, nem tartotta elégségesnek, hogy a javaslatról a Magosszal és az agrárkamarával egyeztettek, mert szerinte az két fideszes szervezet.

Szóvá tette, hogy a részletszabályokat nem ismerni, azokat később, kormányhatározatban határozzák meg.

Az öntözésfejlesztési tervvel kapcsolatban szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy kevés a szakember, nem lesz, aki elkészítse ezeket a dokumentumokat. Azt firtatta, hogy a tervek rendszeres felülvizsgálatát milyen időközönként kell elvégezni. Azt is tudakolta, hogy az öntözési közösségek elismerését és visszavonását miért nem a szakigazgatási szerv végzi a miniszter helyett. Sürgette, a kormány mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban több forrást legyen öntözésre.



LMP: előbb a talaj vízmegtartó képességét kellene javítani



Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a törvény kész tényként kezeli az öntözéses gazdálkodás elkerülhetetlenségét, más alternatívát nem is vizsgált. Kellett volna hatásvizsgálat - mondta, hozzátéve: az öntözéses gazdálkodás kiépítéséhez és fenntartásához szükséges energiafelhasználás növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Szerinte az élelmiszertermelés nem javítható öntözéssel, ugyanis annak hatására romolhat a termőtalaj minősége, a víztározó képessége. Elmondta, már most is csökkent a föld víztározó képessége a talajforgatásos mezőgazdaság miatt, amely nem hagy szerves takarót a felszínen és hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsulásához.

Közölte, talajmegújító gazdálkodásra lenne szükség, meg kellene reformálni az EU közös agrárpolitikáját is. Javasolta, hogy a kormány inkább a termőfölddel való felelős gazdálkodásról nyújtson be törvényjavaslatot, amelynek keretében rendezhetnék a vízhiánnyal kapcsolatos problémákat.


Fidesz: ki kell használni az öntözés lehetőségeit


Font Sándor (Fidesz) jó szándékúnak nevezte a tervezetet. Szerinte Magyarország nem használja ki az öntözésben rejlő adottságát, holott az a mezőgazdaság növekedését elősegítené, akár 400 ezer hektárnyi terület is öntözhető lenne - mondta.

Kijelentette: bár az unió egyre szigorúbb vízgazdálkodási szabályokat szorgalmaz, szerinte azonban nem szabad bedőlni annak az új szemléletnek, hogy minden csepp vízért kár, ami nem ivóvíz-fogyasztás.


A Jobbik támogatja a javaslatot, de változtatna azon


Nunkovics Tibor (Jobbik) az agrárszektor teljes lebutításáról és magára hagyásáról beszélt.

Közölte: örül, hogy a KDNP-s felszólaló szerint is foglalkozni kell a klímavészhelyzettel.

A Jobbik támogatja a javaslatot - mondta -, de annak a hiányosságairól is szólt, a többi között az ivóvízbázis védelmével kapcsolatban.

Frakciótárca, Magyar Zoltán a modern agrárium környezetromboló hatásáról beszélt.



DK: a víztározásra kellene nagyobb gondot fordítani


Hajdu László (DK) arról szólt, hogy az árvízvédelem hatalmas beruházásokat igényel. Horvátországi példát hozott a megvalósításra, ahol az öntözést is segítik. de szólt a vízvisszatartás osztrák megoldásáról is, ahol duzzasztással végzik ezt.

"Nálunk azt a szót, hogy tározás, nem lehet kiejteni" - sérelmezte, mondván: vízben gazdag ország vagyunk.


Zárszó


Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára zárszavában pedig azt mondta: régi adósságot pótol a kormány, de most jutottak megfelelő forrásokhoz. Jelezte, az öntözőrendszer egyik fő akadályát jelentő szolgalmi jog problémáját is megoldják. Rendkívül fontosnak nevezte továbbá azt is, hogy az agrárszakképzésben oktassák az öntözést, valamint azt is, hogy a termelők fogjanak össze, amire a törvényjavaslat komoly lehetőséget ad.