Előterjesztő: a versenyképesség növelése a cél


Az előterjesztőként felszólaló Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az általános vita kezdetén azt emelte ki: a javaslat illeszkedik a kormányzat adócsökkentést és -egyszerűsítést célzó politikájába, amelynek célja, hogy az uniós átlagnál legalább két százalékkal magasabb legyen a magyar gazdaság éves növekedése.

Jövőre a cégek továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb, kilenc százalékos mértékű társasági adójával számolhatnak, a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőknél pedig 380 milliárd forintot hagy a családi kedvezmény révén a kormány - jelentette ki.

Hozzátette: a cél az is, hogy kiszámítható, stabil legyen a hazai adókörnyezet, ennek jegyében pedig a társasági és a személyi jövedelemadó rendszerét csupán jogharmonizációs és koherenciát teremtő pontokon érinti a javaslat.

A vállalkozásokat tehermentesítő módosítások között említette, hogy a kormányzat mára minden polgárt mentesítettek az szja-bevallás terhe alól, a most tárgyalt javaslat elfogadása esetén 2021-től ugyanez lesz érvényes a vállalkozások áfa-bevallására is, valamint két ütemben bővíti a számlákkal kapcsolatos online adatszolgáltatási kötelezettséget.

Utóbbiak kapcsán azt is megemlítette Izer Norbert, hogy az intézkedés a tisztességes vállalkozások védelme mellett a költségvetési bevételek emelését is szolgálja; példaként említette, hogy az online számlázás egy év alatt 200-250 milliárd forinttal emelte a büdzsé bevételeit.


Fidesz: számos adócsökkentést hoz a javaslat


A javaslat számos adó csökkentését, egyszerűsítését, ezzel a versenyképesség fokozását jelenti, hangsúlyozta Ovádi Péter, a Fidesz vezérszónoka, azt emelve ki: a "szocialista időkkel" ellentétben, a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően ma már nem arról folyik a vita, hogy hogyan emelkedjenek, hanem arról, hogyan csökkenjenek az adók.

A kormány egyértelmű célja egy olyan, nemzetközileg is versenyképes adókörnyezet megteremtése, amely idevonzza a tőkét, elősegíti a már itt lévő vállalkozások újbóli befektetéseit. A magyar gazdaságpolitika másik kimondott célja, hogy az elvonás mértéke akkora legyen, ami nem ösztönöz trükközésre - jelentette ki.

A "rengeteg apró módosítás" közül többet is kiemelve azt hangsúlyozta a képviselő, hogy elfogadása esetén a javaslat kellő időt hagy az érintetteknek a felkészülésre.


Jobbik: vonják be a multikat a közteherviselésbe!


A teljes gazdaság- és adópolitika újragondolására szólította fel a kormányzatot Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka, aki a multinacionális cégek közteherviselésbe vonását sürgette.

Példaként azt hozta fel, hogy míg Csehországban bevételeik 18,5 százalékát fordítják az óriáscégek e célra, Magyarországon egy százalék alatti ez a mutató.

A nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék összevonása kapcsán arról beszélt az ellenzéki képviselő: egy-két éven belül jelentős összeggel kell az államnak beszállnia a nyugdíjkasszába.

Ha ez nem történik meg, szerinte olyan magasra kell emelni a nyugdíjkorhatárt vagy oly alacsonyra csökkenteni a juttatást, hogy egy átlagos magyar férfi számára illúzióvá válnak a békés nyugdíjas évek.

Az ellenzéki politikus sürgette, hogy a kormányzat tegyen lépéseket legfontosabb feladata, a demográfiai célok érvényesítése érdekében.


LMP: elhibázott az intézkedéscsomag


Csárdi Antal (LMP) szerint amit a kormány művel, az az irreális túlfeszítése a gazdaságnak, ezért állnak most elő ezzel az elhibázott intézkedéscsomaggal. Kizsigerelik a munkavállalókat, kiszolgáltatják őket a külföldi nagyvállalatoknak - tette hozzá.

Úgy vélte, nehéz megérteni, valójában milyen célt szolgál az előterjesztés. Amit a kormány gazdaságpolitika címen végez, az a gazdagok "kitömése ingyen pénzzel" és a szegényebbek, a középosztály ellehetetlenítése - fogalmazott.

A képviselő közölte: a kormány azt mondja, a gazdasági növekedés kiemelkedően magas, emelkednek a reálbérek, de ezek az eredmények "nem önöknek köszönhetők". Felvetette, mennyire hitelesek a gazdasági statisztikák, hiszen - mondta - "az önök statisztikáinak hinni nem lehet".

Azt mondta: a magyar gazdaság kitettsége nem változott, még mindig a külföldi tőkétől függ, hogyan alakul a gazdaság.

Csárdi Antal közölte: a versenyképesség növeléséhez minőségi oktatás, szociális biztonság, korrupciómentes, hatékony közigazgatás, valamint külpolitikai, diplomáciai stabilitás kell, de a kormány ezekből semmit sem tud hozni.


MSZP: nem szolgálja a versenyképesség növelését a javaslat


Mesterházy Attila (MSZP) kijelentette: pártja nem támogatja a javaslatcsomagot, mert ami a törvény nevében szerepel - Versenyképesebb Magyarországért -, azt a célt nem szolgálja, hiába vannak benne kedvező lépések is.

Úgy látja, komoly gond van Magyarországon a versenyképességgel. Elkényelmesednek a magyar cégek, mert sokkal egyszerűbb az uniós forrásokra "ráhajtani", mint más módon forrásokhoz jutni - közölte.

Kiemelte: a kormány nem tesz eleget, hogy a versenyképesség javuljon, és a politika rátelepedik a gazdaságra.

Az ellenzékben van nyitottság, hogy saját eszköztárával segítse a célok elérését, de ahhoz az kell, hogy kérdezzék meg a frakciók szakpolitikusait - mondta.