LMP: alaptörvényt sértenek az elbocsátások


Schmuck Erzsébet (LMP) a közszférában zajló leépítésekről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy azok sértik az emberi méltóság alaptörvénybe foglalt elvét, mert évtizedes munkavégzés után hónapokig bizonytalanságban tartott embereknek sokszor nem személyesen, hanem elektronikus formában mondtak fel.

Ugyanide sorolta, hogy a környezeti sokféleség megőrzésének követelményével szemben a kormány totális támadást folytat a környezet- és természetvédelem évtizedek alatt kialakult rendszere ellen, "a bedarálás 2010-től, az intézményrendszer szétverésével kezdődött".

Válaszában Varga Mihály miniszterelnök-helyettes azt közölte, a leépítések a szabályok betartásával történnek, de az elektronikus dokumentumban is megtehetők, hozzátéve, saját tárcájánál is igyekezett a leghumánusabban végigvinni "ezt a nehéz emberi döntést".

A környezetvédelmi rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, "csak arányosan történt mindenhol létszámleépítés, semmi nem veszélyezteti a környezetvédelmi hatóságok munkáját".


Párbeszéd: mi van Kiss Szilárd és a miniszterelnök veje elleni nyomozással?


Tordai Bence (Párbeszéd) arról kérdezte a legfőbb ügyészt, miért érinthetetlen Magyarországon az általa Putyin emberének nevezett Kiss Szilárd, kifogásolva, az ügyben tett feljelentésükben a nyomozást vádemelés nélkül zárták le.

A maguk tevékenysége az igazságszolgáltatás szégyene - jelentette ki Polt Péternek; szavai szerint "az ügyészség egyszerűen elszabotálja a vádemelést a legfelháborítóbb fideszes bűnügyekben", ide sorolva az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala által elvégzett vizsgálat dacára született döntést is.

Polt Péter legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy mindkét ügyben volt nyomozás. Az általa név nélkül említett "szakdiplomata" ügyében a kifogásolt vízumok kérelmeit a vizsgálat idejére leselejtezték a Külügyminisztériumban - ismertette.

Közlése szerint a másik ügyben a nyomozás során nem talált a Nemzeti Nyomozó iroda olyan bizonyítékot, amely alapján vádemelést javasolt volna. Jelezte, hogy erről a belügyminiszter tud a képviselőnek nyilatkozni.

Viszonválaszában Tordai Bence szánalmas, semmitmondó magyarázkodásnak nevezte a választ, amiért a politikai és erkölcsi mellett büntetőjogi felelősséget visel a vádhatóság vezetője, akit rossz bohócnak nevezett, hozzátéve, "ha van még egy szemernyi tisztesség magában, azonnal benyújtja a lemondását".

Polt Péter viszonválaszában azt közölte, az ügyészség a jogszabályoknak megfelelően működik, és vállalja döntéseiért a felelősséget; "ezek a döntések a tényeknek és a jogszabályoknak megfelelnek".

Az elnöklő Jakab István többször is figyelmeztette kijelentései miatt Tordai Bencét, Stummer Jánost (Jobbik) pedig azért, mert az ülésteremben nem szabad képet rögzíteniük a képviselőknek.

Később jelezte: kezdeményezi, hogy a házbizottság tárgyalja a történteket.



A Fidesz az ajkai kórház támogatásáról


Az ajkai kórház támogatásáról beszélt az emberi erőforrások miniszteréhez címzett azonnali kérdésében Fenyvesi Zoltán fideszes képviselő, azt hangsúlyozva, hogy az utóbbi évek összesen ötmilliárd forintos fejlesztési forrásának köszönhetően ez az egyik legmodernebb vidéki intézmény.

A térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az intézmény ellenzéki képviselők és "a balliberális média" kereszttüzébe került, ennek során pedig hivatásukat lelkiismeretes embereket próbáltak lejáratni.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: nem csupán érzékelhető fejlesztések történtek az intézményben, de annak finanszírozása is bővült, hiszen a 2012-es 1,9 milliárd forint 82 százalékkal emelkedett, eközben a bértömeg 44 százalékkal emelkedett.



Jobbik: mi lesz a példátlan leépítés után?


Az általa példátlannak és vérengzésnek nevezett közigazgatási leépítésről kérdezte az agrárminisztert Kepli Lajos jobbikos képviselő, mondván, a tárca "legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező államtitkárságáról" az ott dolgozók 44 százalékát bocsátották el.

Válaszában Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára kijelentette, a létszámcsökkentések ellenére a környezetvédelmi államtitkárság továbbra is megfelelő színvonalon tudja elvégezni feladatait.

Közlése szerint az a cél, hogy csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, az így felszabaduló forrásokból pedig béremelést hajthassanak végre.

A nemzeti parkok jövőjére vonatkozó kérdésre azt közölte, abban "semmiféle változás nem lesz".


KDNP: hogy működik a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer?


A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működéséről kérdezte az agrárminisztert a kereszténydemokrata képviselőcsoportban helyet foglaló Szászfalvi László, aki arra utalt: az időjárás- és éghajlatváltozás miatt egyre több a szélsőséges időjárású nap, ezek pedig évente akár százmilliárd forintos kárt is okozhatnak a hazai termelőknek.

Válaszában Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a kormányzat nagy hangsúlyt helyez a kockázatok csökkentésére, ezért is hozott létre többpilléres kockázatkezelési rendszert.

Mint mondta, a jövő év elején 26 milliárd forint áll rendelkezésre az idén keletkezett kockázatok kezelésére, "ami bőven fedezi a kárenyhítési igényeket", ugyanakkor folyamatosan fejlesztik - például helyezik digitális alapra - a rendszert.