LMP: mi a kormány álláspontja az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyaláson?


Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, korábban úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötése került le a napirendről. Az uniós kereskedelmi biztos azonban reagált arra az amerikai követelésre, hogy lazítani kellene az élelmiszerek szermaradványaira, a baromfihús vegyi anyaggal való kezelésére és a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó európai szabályozást. Az Egyesült Államok a lazítást valószínűleg az európai autóipar amerikai kedvezményeiért cserébe akarja - közölte.

A magyar kormány a szigorúbb európai élelmiszeripari szabályok vagy az autóipar oldalára áll? - kérdezte.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt felelte, hogy a kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során mindig hangsúlyozta, hogy az uniós agrárérdekek oldalán áll.

A kabinet a génmódosítás tilalmát kötelezőnek tekinti, azt az alaptörvény is tiltja - hívta fel a figyelmet. Egyúttal emlékeztetett: jelenleg nem zajlanak szabadkereskedelmi tárgyalások az EU és az Egyesült Államok között.


Párbeszéd: kiktől érkeznek e-mailek és telefonok az MTVA-ba?


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, egyre gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy a közszolgálati televízió és rádió a Fidesz "pártmédiája". A képviselő egy névvel és több név nélkül nyilatkozó volt és jelenlegi MTVA-s dolgozóra, valamint a Politico nevű portál által nyilvánosságra hozott belső levelezésre hivatkozott. Szavai szerint ebből a levelezésből kiderül, hogy a "fideszes propaganda közvetítése mellett visszatért a Kádár-korszak" a közmédiába. A rendszerváltozás előtt létezett a "három t-s gyakorlat, a tűr, tilt, támogat" - közölte. A tiltott tartalmak közé tartozik például Greta Thunberg, a tűrt tartalom például a Mi Hazánk Mozgalom, a támogatott tartalmak pedig a kormány és a Fidesz javaslatai - mondta.

A közmédia az e-maileket nem cáfolta, tehát azok valószínűleg léteznek - jelentette ki.

Kitől érkeznek olyan e-mailek és telefonok az MTVA-ba, hogy miről kell, vagy miről nem kell beszélni a műsorokban? - tette fel a kérdést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, a Kádár-korszak örökségét azok képviselik, "akikkel önök egy listán szerepelnek és együtt indulnak" a választásokon.

Az államtitkár úgy fogalmazott: nem tekinti feladatának, hogy egyes médiumok, szerkesztőségek működését az Országgyűlésben kommentálja, "pláne nem névtelen forrásokra hivatkozó, külföldi lejárató cikkek alapján".

A magyar média sokszínű, mindenki megtalálja a saját ízlésének, világnézetének és igényeinek megfelelő médiumokat - jelentette ki. Nem lenne helyes, ha politikusok kommentálnák médiumok szerkesztési gyakorlatát vagy nyomást gyakorolnának - érvelt.

Később megjegyezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester volt az, aki bojkottot hirdetett egy televízió ellen és baloldali politikusok voltak azok, akik "megtámadták a köztévé épületét". Arra is volt példa, hogy az egyik baloldali "képviselő" berontott egy portál szerkesztőségébe és ott fenyegetőzött - tette hozzá.


A Fidesz az illegális migrációról


Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a törökországi események továbbra sem megnyugtatóak, a hírek szerint minden eddiginél nagyobb mértékű illegális migrációs hullám érheti el az ország déli határát.

A magyar kormány Európában elsőként tett lépéseket az illegális migráció megfékezéséért, ennek köszönhetően Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, Budapest pedig Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: a migrációs politika miatt itthon és külföldön is támadásoknak voltak kitéve, ennek ellenére a kormány eredményesen védte meg a határokat.

A politikus azt kérdezte, hogy a magyar emberek továbbra is számíthatnak-e a kormányra a határvédelem és az országvédelem területén.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár kijelentette: Magyarország álláspontja az, hogy minden uniós tagállamnak meg kell védenie a külső határokat. Hozzátette, eddig több, mint egymilliárd eurót fordítottak erre a célra, miközben az unió csak húsz millió eurós támogatásra tett ígéretet.

A kormány reagált görög-török határon kialakult helyzetre, Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a biztonsági kabinetet és döntöttek a déli határ további megerősítéséről - hívta fel a figyelmet.


Jobbik: mit tesz a kormány egy cégcsőd áldozataiért?


Dudás Róbert (Jobbik) arról kérdezte a pénzügyminisztert: mit tesz a kormányzat a 2016-ban csődbe ment Palóc Nagykereskedelmi Kft. károsultjai érdekében, felidézve, hogy a 80 boltot működtető társaság 1300 alkalmazottja került utcára négy éve.

Szerinte korántsem valósult meg a kormányzat által akkor ígért maradéktalan kártalanítás, amit az is mutat, hogy egy bírósági ítélet 118 egykori alkalmazott mintegy százmillió forintos igényéről számol be.

Válaszában Schanda Tamás ITM-államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat mindig is a munkahelyteremtés, valamint azok megőrzése és fejlesztése mellett állt, jelezve, hogy felszámolási ügyekben a kártalanítást a bérgarancia-alapból finanszírozzák, és az ilyen kérelmek esetén a kormányhivatalok soron kívül járnak el.

Hozzátette, ebben az ügyben körülbelül 1200 ember ügyét rendezte már a kormányhivatal.

Viszonválaszában a képviselő a kérdésére adott választ hiányolta, hangsúlyozva, a cég egykori alkalmazottai csak azt kérik, ami törvény szerint jár nekik, míg az államtitkár azt emelte ki: mára 4,5 millióra nőtt az alkalmazottak száma.