Jobbik: a kormány hogyan tervezi segíteni a Dunaferrt?



Kálló Gergely (Jobbik) szerint a betegség tüneteit produkálja Fejér megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Dunai Vasmű (Dunaferr). Kifejtette: a cégnél augusztusban felmondták a kollektív szerződést, októberben és novemberben két részletben kapták meg a dolgozók a fizetésüket.

Elmondta, a nyolcezer család megélhetéséről van szó. A dunaújvárosi polgármester javaslatot tett a kormánynak, hogyan segítsen, hiszen a termelés folyamatos - közölte, jelezve, a kormány visszautasította a segítségnyújtást. A képviselő kitért arra, hogy az önkormányzat a többi között azt kérte a kormánytól, vesse latba híres és nagyon jó orosz kapcsolatait, hogy tisztázódjon a tulajdonosi háttér.

Szerinte a kormány számos magáncégen segít, például az Audin is.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a Dunaferr 2004 óta magántulajdonban, ezért az állam lehetőségei korlátozottak. Hozzátette: ennek ellenére 2010 óta számtalan kísérlet volt a cég versenyképességének megőrzésére, sok esetben a tulajdonos elutasítása miatt nem voltak ezek a kísérletek sikeresek.

Szerinte erősen korlátozza a segítségnyújtást a cég átláthatatlan tulajdonosi, offshore háttere. Nem tudunk és nem is akarunk olyan céget támogatni, amelynek tulajdonosi háttere átláthatatlan - közölte.

Hiányolta, hogy Dunaújváros jobbikos vezetése nem segítette a vállalatot például a helyi adók csökkentésével, támogatás nyújtásával.


MSZP: hány embert tesztelnek le ténylegesen, és elegen lesznek-e a tesztet végzők?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) emlékeztetett, az MSZP már hónapok óta követeli a "frontvonalban dolgozók" folyamatos koronavírus-tesztelését. Szerinte megkésve kezdett hozzá ehhez a kormány, és azt is kifogásolta, hogy nem tudnak pontos adatot közölni az érintettek számáról. Hány embert tesztelnek le ténylegesen, és elegen lesznek-e a tesztelők? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: az ország minden erejével a magyarok egészségéért küzd, az egészségügy felkészült, a kórházak állják a sarat, de a teljesítőképességüket védeni kell. A baloldal azonban nem segít az országnak a védekezésben, csak a politikai haszonszerzés érdekli - jelentette ki. A tesztelésről azt mondta: a kormány biztosítja a feltételeket, és határidőre elvégzi a tesztelést.


DK: mikor érjük el, hogy ne a szociális dolgozók átlagkeresete legyen a legalacsonyabb?


Sebián-Petrovszki László (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális ágazatban dolgozók átlagkeresete 193 ezer forint, és csak 2018-ban sikerült elérni azt a szintet, ahol ez 2009-ben volt. Ők az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítésből is kimaradtak - jegyezte meg, azt kérdezve: mikor éri el a kormány, hogy nem az ő átlagkeresetük lesz a legalacsonyabb az országban?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a baloldali kormány minden szociális dolgozótól elvett egyhavi bért. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kabinet az elmúlt években bevezette az ágazati bérpótlékot és bérkiegészítést, ágazati összevont pótlékot emelt, majd további bérkeretnövelést hajtott végre. Idén pedig 33 milliárd forint többletet biztosítanak egy átlagosan 30 ezer forintos béremeléshez, így 10 év alatt sikerült elérni a bérek több mint duplájára emelését - közölte.


LMP: mi a kormány álláspontja az iparűzési adó felfüggesztésére vonatkozó javaslatról?


Csárdi Antal (LMP) Parragh László iparkamarai elnököt idézte, aki szerint két évre fel kellene függeszteni az iparűzésiadó-fizetési kötelezettséget. A politikus arra várt választ, mi a kormány álláspontja erről. Jelezte, a felfüggesztés például Szombathely büdzséjében 32 százalékos, a VIII. kerületben pedig 17 százalékot meghaladó elvonást jelentene.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány nem tárgyalt ilyen előterjesztést, egyértelmű választ pedig csak akkor lehet adni rá, ha a kabinet megvitatta a kérdést és döntött róla.


Párbeszéd: drasztikusan romlik a tanulók teljesítménye


Tordai Bence (Párbeszéd) az Európai Bizottság azon jelentéséről szólt, amely az uniós országok oktatását értékeli. Kijelentette: eszerint a magyart drasztikusan romló tanulói teljesítmény, aggasztó tanárhiány vagy növekvő szegregáció jellemzi.

Az eredmények szerinte 10 éve folyamatosan romlanak. Négyből egy magyar fiatal funkcionális analfabétaként jön ki az iskolából, a szegregáció pedig szerinte egyre súlyosabban érvényesül az egyházi iskoláknál. Mindez az oktatáspolitika hibája - mondta, és azt kérdezte: ez volt-e a cél, vagy ha nem, lemond-e az, aki felelős az eredményekért.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: csökkent az alulteljesítő diákok aránya számos tantárgy, például a természettudományok vagy a matematika terén - folytatta -, miközben nőtt a jobban teljesítők aránya. Azon diákok száma is csökkent, akiknek a teljesítményét lehúzza a családi hatás.

A magyar adatok javulnak, csökken a lemorzsolódók aránya - szögezte le. Magyarország a GDP nagyobb arányát fordítja az oktatásra, mint ami az uniós átlag. Szólt a pedagógus béremelésről is.