Párbeszéd: a gyermekvédelem súlyos válságban van
Berki Sándor (Párbeszéd) azt mondta: gyermekvédelem súlyos válságban van. A legnagyobb problémának az alulfizetettség miatti szakemberhiányt és az ebből is adódó "tragikus gyermekvédelmi eseteket" nevezte.
Az ellenzéki politikus a béremelés mellett a nagy létszámú intézmények átszervezését, a jelzőrendszer tagjainak - akik közé a lakókörnyezet tagjait is be kell emelni - továbbképzését és az örökbefogadó szülők kötelező képzését is szorgalmazta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a gyermekvédelmi törvény ellen nem tiltakozni kellett volna, és "feljelenteni mindenféle brüsszeli lehetséges fórumon", hanem támogatni azt.
Tájékoztatása szerint 23 ezer fiatal van a gyermekvédelmi rendszerben, közülük 16 ezren élnek 5500 nevelőszülőnél, és a 12 évesnél fiatalabbak 90 százaléka nevelőszülőknél él. Ez az arány 10-12 éve sokkal rosszabb volt, de az elmúlt időszakban a kormány a nevelőszülők juttatásait is jelentősen bővítette.
LMP: a kormány sajátjának tekinti a közvagyont
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a kormány három fővárosi közterületet - a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi tereket - von állami tulajdonba és ad az V. kerület vagyonkezelésébe. Ezt a "törvényhozás szintjére emelt kalózkodásnak" nevezve annak bizonyítékaként értelmezte, hogy a kormány teljesen sajátjának tekinti a közvagyont és szerinte megmutatja azt is, hogy mit gondolnak az önkormányzatiságról.
Azt kérdezte, miért vesznek el három közterületet a fővárostól, terveznek-e máshol hasonlót, és tudják-e garantálni azt, hogy a rakpartok egy év múlva is a főváros tulajdonában lesznek.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában Karácsony Gergely főpolgármester meg nem valósult választási ígéreteiről beszélt, majd úgy fogalmazott: "évi 400 milliárdból züllesztik" a fővárost, és Budapestből káoszváros lett.
Az állami közterület fenntartásra jó példaként Kossuth teret említette, de felhívta a figyelmet arra, hogy az V. kerületben a közterületek köztulajdonból kerülnek köztulajdonba, önkormányzati birtokból önkormányzati birtokba. Hozzátette: az V. kerületi önkormányzat az Egyetem tér példás fenntartásával bebizonyította, hogy jó gazdája tud lenni a közterületeknek
Fidesz: miért akarják Soros Györgyék belerángatni Magyarországot a háborúba?
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt kérdezte, hogy miért akarják Soros György és magyarországi szövetségesei belerángatni Magyarországot az orosz-ukrán háborúba?
Kiemelte, a kormány az ukrajnai háborúval kapcsolatban mindig is azt hangoztatta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia abból, és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére van szükség. De meglátása szerint vannak, akik a háború pártján állnak, így soros György és fia, Alexander is, aki a múlt héten arról beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek régen be kellett volna avatkozniuk a háborúba.
Hozzátette: a "Gyurcsány-pártok" is háborúpárti hangot ütnek meg.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára azt felelte: több súlyos oka van, hogy a kormány szerint Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Ezek között szerepel, hogy a háború nagyon közel zajlik hozzánk és hogy Ukrajnában nagy számú magyar közösség él.
Azt is mondta, nem meglepő, hogy Sorosék a háború pártján állnak, a háború ugyanis káoszt jelent, "a spekulánsok pedig a zavarosban szeretnek halászni" - fogalmazott az államtitkár.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) viszonválaszában azt mondta: katonákat ugyan nem küld, de a humanitárius segítségnyújtásból kiveszi a részét Magyarország, több mint 800 ezer ukrán állampolgár jött közvetlenül Magyarországra, akiket a magyar emberek, az állam és a civil szervezetek önzetlenül segítenek.
Menczer Tamás viszonválaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO álláspontja teljes mértékben megegyezik a magyar állásponttal. A NATO mint szövetség nem szállít fegyvereket a háborúba, és a NATO szerint is mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajna határain, mert egy NATO-Oroszország fegyveres konfliktus egyet jelentene a 3. világháborúval.
KDNP: mi a kormány válasza az energiaválságra?
Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy a háború és az Oroszországgal szembeni szankciók hatásaként Európát komoly energiaválság sújtja. Brüsszel a szankciós politikában is egy szuperállam diktátumát próbálja a tagállamokra erőltetni, és Magyarország szerencséje, hogy olyan kormánya van, amely képes a nemzeti érdekeket érvényesíteni az energiaellátásban, míg a magyar ellenzék nem tudja vagy nem akarja felvállalni az energiaellátás biztonságáért a konfliktusokat.
Menczer Tamás válaszában kiemelte: a kormány sosem volt híve a szankciós politikának, de az első öt szankciós csomagot elfogadta az "egység miatt".
A magyar érdeknek megfelelően sikerült elérniük, hogy a vezetékes szállítás kivételt képezzen az üzemanyagszankcióknál. A gáz lesz következő, de azzal kapcsolatban "tárgyalni sem vagyunk hajlandók" szankciókról - mondta.
Viszonválaszában Aradszki András azt mondta, Magyarország az elmúlt években sokat tett energiaellátásának biztonságáért, és nem a kormányon múlott a függése az orosz gáztól.
Menczer Tamás viszonválaszában kiemelte: a magyarországi gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz, és "ez nem a mi hibánk, mi a diverzifikációs munkát elvégeztük".
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!