Momentum: kapnak-e az önkormányzatok támogatást?


Hajnal Miklós (Momentum) arra várt választ a belügyminisztertől, milyen konkrét támogatást kapnak az egyre súlyosbodó gazdasági és energiaválság közepette az önkormányzatok, amelyek nem tudják kifizetni a megsokszorozódott összegű számlákat. Azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy nem pátpolitikai alapon döntenek az ilyen ügyekben?

Rétvári Bence, a tárca politikai államtitkára - hangsúlyozva, hogy a kormányzat eddig is adott segítséget az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben is megteszi - válaszában arról beszélt, az ellenzéknek abban kellene segítenie, hogy a gyökerénél ragadják meg ezt a problémát, ami a szankciókban rejlik.

A szankciók nem állították meg Oroszországot, de térdre kényszerítették Európát - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, Németország már saját, nem pedig uniós mentőprogramot hirdetett.

Viszonválaszában a képviselő elmondta: a szankciókat nem az ellenzék, hanem Orbán Viktor miniszterelnök szavazta meg és azok nem vonatkoznak a gázra. Az államtitkár mindenkinek a nemzeti konzultációban való részvételt ajánlotta, hogy ott nyilvánítson véleményt a szankciókról.


Jobbik: miért nem a magyar munkavállaló az első?


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a multinacionális cégek kormányzati támogatásának gyakorlatáról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, a szervezett munkaerőimport helyett az inaktív hazaiak átképzését ajánlva a kormányzat képviselőjének figyelmébe.

Menczer Tamás parlamenti államtitkár arról beszélt: a magyar munkavállalókat attól a baloldaltól kell megvédeni, amelyik a Jobbik szövetségese. Hozzátette: a kormány megvalósította azt a célját, hogy munkahelyeket teremtsen, a koronavírus-járvány kezdetén, aki akart, tudott dolgozni. Megjegyezte, jelenleg 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ami az elmúlt három évtized rekordja.

Viszonválaszában a kérdező azt hangoztatta: a százezernyi inaktív hazai polgárral be lehetne tölteni ezeket az állásokat, majd arról beszélt, elutasítják a migrációt, benne a szervezett munkaerőimportot. Az államtitkár úgy nyilatkozott: a világjárvány után a háború és a szankciók kialakította helyzet nehezíti a magyar gazdaság helyzetét, hozzátéve, ha szükséges, ismét lesz munkahelyvédelmi akcióterv.


Párbeszéd: kapnak-e támogatást az állatvédelmi szervezetek?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt tudakolta az igazságügyi tárca vezetőjétől, mikor fizeti ki a kormány a beígért pályázati forrásokat az állatvédőknek és hogyan kívánja segíteni azt, hogy a téli időszakban megnövekedő kiadásaikba ne rokkanjanak bele.

Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára a kormányzat számára kiemelt ügyként említette az állatvédelmet, megjegyezve, tavaly online párbeszédet rendeztek a témában, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, elméleti és gyakorlati képzés indult a gazdáknak, szigorították a Büntető törvénykönyv állatvédelmi rendelkezéseit és fenntartják az állatvédelmi szervezeteket támogató pályázatot.

A kérdező a szervezetek hathatós és azonnali anyagi segítségét kérte számon. Az államtitkár azt jelezte, a kormány továbbra is azon van, hogy e szervezetek minden támogatást megkapjanak működésükhöz, majd arról beszélt, a héten indul egy közhasznú állatvédelmi alapítvány létrehozásáról szóló törvény parlamenti vitája.


Mi Hazánk: mikor becsülik meg az állami dolgozókat?


Szabadi István (Mi Hazánk) a párt nyáron létrehozott anonim bejelentő felületére érkező panaszok alapján a pedagógusok, az iskolai kiszolgáló személyzet - gazdasági ügyintézők, takarítók -, a buszsofőrök, a szociális- és gyermekvédelmi dolgozók, valamint a honvédségi állomány alacsony keresete miatt szólalt fel.

Azt kérdezte: mikor veszi észre a kormány, hogy a közigazgatás működése elsősorban a munkájukat nap mint nap lelkiismeretesen és alázattal végző dolgozókon múlik?

Válaszában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: a kormány elismeri az állami alkalmazásban dolgozók munkáját, és az elmúlt tizenkét évben komoly béremeléseket valósítottak meg.

Általánosságban szólva elmondta: 2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke Magyarországon. Hozzátette: amint az ország gazdasági teherbíró képessége lehetővé teszi, további béremeléseket fogadnak el.


LMP: a vízválság az energiaválságnál is nagyobb kihívás


Keresztes László Lóránt (LMP) hozzászólásában a vízválságot az energiaválságnál is nagyobb kihívásnak nevezte. Egyre hosszabb, egyre súlyosabb aszályok vannak, a magyar vízgazdálkodás nem alkalmas a helyzet kezelésére, és nincs ennek megfelelő tájhasználat - mondta.

Úgy fogalmazott: ma Magyarországról több víz folyik ki, mint ami beérkezik, "Magyarország lecsapolása folyik". Ezért az ellenzéki politikus szerint szemléletváltásra, vízmegtartó vízgazdálkodásra van szükség.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a kormány tisztában van a klimatikus változásokkal és az aszály mértékével.

Emlékeztetett: ma Magyarországon mintegy 110 ezer hektáron van öntözés, holott az 1970-es években 350-370 ezer hektáron történt. A rendszerváltozás utáni időszak "megborította" az egész struktúrát, amit helyre kell állítani, nem csak víztározókkal, csatornahálózattal, hanem a gazdálkodókkal is újra kell gondoltatni a helyes vízgazdálkodást és öntözést - hangsúlyozta.