Fidesz: milyen kapcsolat lehet a jobbikos képviselő és a lakásmaffia között?
Milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között? - kérdezte Böröcz László (Fidesz).
Azon sajtóhírekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint az egykori lakásmaffia áldozatainak megsegítésére létrehozott Sorstársak Közhasznú Egyesület birtokába jutott egy problémás szerződés, Damm Andrea ügyvéd aláírásával.
Mint mondta, az ügyvédet hasonló cselekmények miatt kizárták a Budapesti Ügyvédi Kamarából is, de Varga Andrea néven tovább dolgozott a Győr-Moson-Sopron megyei Ügyvédi Kamara tagjaként. Az egyesület szerint sok kilakoltatás zajlott annál a társaságnál, ahol a képviselő dolgozott - mondta.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megerősítette: sajtóhírek szerint Varga-Damm Andrea több olyan adásvételi szerződést készített, amely jelentős kárt okozott több ingatlantulajdonosnak. Dokumentumok kerültek nyilvánosságra az aláírásával, amelyek szoros összefüggésben vannak a lakásmaffiához köthető jogellenes cselekményekkel.
Sajtóinformációk alapján a politikust feljelentették a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, majd 2006-ban kizárták onnan.
Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik - hangsúlyozta -, ez a magatartás pedig szerinte nem fér össze a képviselő mandátumával és vállalt kötelezettségeivel, ezért szerinte a Varga-Damm Andrea elszámolással tartozik választói felé azzal kapcsolatban, megszűnt-e a kamarai tagsága és miért?
Jobbik: milyen módszerrel akarják megadóztatni a multikat?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányzat célkitűzéseinek megvalósíthatóságát vitatta. A többi közt arról szólt, hogy a magyarországi multikat "behúznák" a közteherviselésbe. Ezen társaságok szerinte profitjuk 40 százalékát tüntetik el az adózás elől, ezért feltette a kérdést: hogyan adóztatnák meg ezt a profitot?
Nagy István agrárminiszter szólt a GDP növekedéséről, amelyhez tavaly a mezőgazdaság is jelentősen hozzájárult. Ugyancsak említést tett a kutatás-fejlesztés jelentőségéről, az innovációról.
A multikról szólva kijelentette: azok nélkülözhetetlenek a versenyképességben, az innovációban mintaként szolgálnak. A cél, hogy olyan hazai kisvállalkozások álljanak mögöttük, amelyek nyersanyaggal, alkatrészekkel látják el a társaságokat.
KDNP: mit tesz az ország a digitalizáció elterjedéséért?
Juhász Hajnalka (KDNP) arra kérdezett rá: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön a digitalizáció tekintetében?
A gazdaságban pozitív hatása van a digitalizációnak - mutatott rá -, a fejlesztések háromszoros eredményt hoznak két éven belül.
Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára úgy felelt: a kormány a digitalizációt tekinti a magyar versenyképesség egyik meghatározó tevékenységének. Harc folyik a világban, hogy eldőljön, ki tud gyorsabban haladni az átalakulásban - mutatott rá -, de az új technológiák lehetőséget is adnak, hogy felvegyük a versenyt.
Magyarország a 15. helyen van a világban a 4G-hálózat elterjedésében - hangsúlyozta, hozzátéve: elindult a program második fázisa, amelyben az optikai fejlesztéseket preferálják.
Az azonnali kérdéseket követően Varga-Damm Andrea (Jobbik) a személyes érintettség okán kért szót. Azt mondta: egy 2000-ben történt jogügylet miatt láthatták őt a nézők a hétvégén két, általa fasisztának nevezett televízióban. Az ügylet során senki senkit nem lakoltatott ki - jegyezte meg. Bírálta a kormánypárt egyes politikusait, mondván, ott ül soraiban a "bűnöző Simonka György". Felidézte: Budai Gyula ellen szintén zajlottak fegyelmi eljárások az ügyvédi kamarában.
Kijelentette: egy kilakoltatás áldozata Völner Pál ügyvédi irodájában kötött 2007-ben fiktív ajándékozási szerződést.
Völner Pál szintén szót kért és azt mondta: ügyvédi tevékenységét 2006 óta szünetelteti.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra öt képviselő jelentkezett. Dúró Dóra (független) a kormány családpolitikájával kapcsolatban azt fejtegette, hogy a 2030-ra kitűzött 2,1-es termékenységi ráta is a nemzethalállal egyenlő, ahhoz, hogy húsz év múlva is 10 millió magyar legyen, sokkal több gyermeket kellene vállalni.
A szintén független képviselő Apáti István egy két héttel ezelőtti esetet említett, amelynek során egy roma család intézkedő rendőrökre támadt Ercsiben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a rendőrök nem mertek fellépni ellenük, és az eset jól mutatja a rendőrség tehetetlenségét a jelenséggel szemben.
Ander Balázs (Jobbik) a dél-magyarországi régió elnéptelenedése miatt kért szót, elmondása szerint 2010-óta a térség elvesztette lakosai 6 százalékát. Hozzátette: az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 44 százalékát és beruházások sincsenek.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) folytatta "Meddig még?" című felszólalás-sorozatát. Ezúttal azon multinacionális cégekkel foglalkozott, amelyek nem fizetnek adót Magyarországon és kiviszik a profitjukat az országból. Kimutatásokra hivatkozva azt mondta, becslések szerint a multinacionális cégek az országnak jutó uniós támogatási összeg felét viszik el az országból.
Az utolsóként felszólaló Brenner Koloman (Jobbik) Murmann Sámuelről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első soproni mártírjáról emlékezett meg.
A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta a napirend ülését. A képviselők várhatóan március 18-án folytatják a munkát.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!