OGY - Krónika 8. rész (azonnali kérdések, napirend után)

Belföld, 2021.03.01

Czeglédy Csaba ügyéről, agrártámogatásokról és a klímavédelemről is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlés ülésén, amely napirend utáni felszólalásokkal zárult.



Fidesz: ki és milyen célból fizet "tartásdíjat" Czeglédy Csabának?



Budai Gyula (Fidesz) elmondta, hogy kedden a Kecskeméti Törvényszék előtt folytatódik Czeglédy Csaba és társai ellen a hatmilliárd forintos költségvetési csalás miatt indított büntetőper. Azt kérdezte ezzel kapcsolatban: ki és milyen célból fizet "tartásdíjat" Czeglédy Csabának?

Közölte, Gyurcsány Ferenc családi ügyvédje a Humán Operátor Zrt. vezetőjeként az általa működtetett bűnszervezeten keresztül diákokat és nyugdíjasokat károsított meg, mert nem fizette ki nekik a bérüket. Szerinte az ügyvéd ma is a baloldali ellenzék dédelgetett kegyeltje, a DK-s vezetésű önkormányzatokkal több mint 150 millió forintos nagyságrendben kötött megbízási szerződéseket.

Kitért arra is, hogy a korábban Dobrev Klára (DK) által vezetett Altus Portfolió Kft. közel 300 millió forint kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának. Ebben az ügyben felmerült, hogy a cég az uniós támogatásból folyósította a kölcsönt - mondta, jelezve, az unió csaláselleni hivatalához fordult.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, rossz hírük van Gyurcsány Ferenc adócsaló ügyvédje részére, az új szabályozás szerint a mentelmi jog nem vonatkozik rá. Ezért ha az európai parlamenti választás mintájára a 2022-es választáson is elindulna Czeglédy Csaba, akkor ez nem fog sikerülni - mondta.


Jobbik: miért elérhetetlenek sokaknak az állattelepekre kiírt pályázatok?


Balczó Zoltán (Jobbik) arra kérdezett rá, miért elérhetetlenek a gazdálkodók döntő többsége számára az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatok.

Azt mondta: az első kiírásnál százmilliós nagyságrendű minimális összeggel kell rendelkeznie az egyes pályázóknak, emiatt szerinte az állattartók csaknem 95 százalékát kizárták a lehetőségből, és csak a nagy gazdaságokat támogatták. Az azóta kiírt kisebb volumenű pályázatok pedig például épületfelújításra nem használhatók fel - sérelmezte.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: a nemzeti társfinanszírozás okán soha nem látott mértékű támogatás áll rendelkezésre az állattartók számára.

Először valóban a nagyobb értékű pályázatokat írták ki - tette hozzá -, közben növekedtek a támogatási összegek. A második körben a kisebb értékű, gyorsabban megvalósítható projektekre írtak ki pályázatot az állattartó telepek megújítása céljából.

Közölte: ezeket valamennyi érintett szakmai szervezettel leegyeztették. Hangsúlyozta azt is: mindét felhívás lehetőséget kínál épületkorszerűsítésre.


KDNP: mi valósult meg eddig a klímavédelmi tervből?


Juhász Hajnalka (KDNP) arra várt választ, hogy mi valósult meg eddig az egy éve elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervből.

Rámutatott: annak egyik célja, hogy 2030-ra az előállított energia 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Fontosnak nevezte emellett a fatelepítéseket vagy az illegális szemétlerakók felszámolását. Azt is hangsúlyozta: a klímasemleges gazdaság kialakításának költségeit ne a családok fizessék meg, hanem azok, akik a környezetet rombolják.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: az akcióterv célja, hogy a következő generációk minél jobb állapotban örökölhessék meg az ország természeti értékeit. Az akciótervben foglaltakat ezért a kormány a járvány okozta nehézségek ellenére megvalósítja - hangsúlyozta.

Fontos célnak nevezte az illegális hulladéklerakók felszámolását, mind mondta, eddig csaknem 9 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel.

Míg azonban a kormány valódi lépéseket tesz, Karácsony Gergely főpolgármester Budapesten leszerelteti a köztéri kukák 25 százalékát - jegyezte meg. Valódi cselekvésre nem hajlandók, addig érdekli őket a zöld politika, amíg Facebook-posztokat tesznek ki arról. A baloldal a hulladék visszaszorítása érdekében elfogadott jogszabályt sem szavazta meg - tette hozzá.


Ügyrendi felszólalás



Az azonnali kérdések elhangzása után Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő ügyrendben kért szót. Azt mondta: Tordai Bence (Párbeszéd) akadályozta őt abban, hogy a helyére ülhessen, közben képrögzítő eszközt is használt. Azt kérte: ezt vizsgálja ki a házbizottság. "Egymás munkáját, a szavazásban, a vitában, a beszédekben való részvételt nem szabad akadályozni" - zárta szavait.

Tordai Bence is jelentkezett ügyrendi felszólalásra és azt mondta: nem kívánta akadályozni a kormánypárti politikus munkáját. Latorcai János levezető elnök ezt követően megvonta tőle a szót, mert a felszólalás folytatását nem ügyrendinek minősítette.


Napirend után



Fülöp Erik (független) azt vetette fel napirend utáni felszólalásában: mikor lesz nyilvános az állatkínzók adatbázisa. A szavak után "erőteljes tetteket" követelt a kormánytól az állatok védelme érdekében.

Varga-Damm Andrea (független) az egy- és kétforintos érmék forgalomból kivonásának 13. évfordulójáról emlékezett meg.

Keresztes László Lóránt (LMP) a környezeti károk elhárításának fontosságát emelte ki saját szűkebb hazája, Baranya megye és Pécs példáját felhozva. Szerinte a kormány sorozatosan semmibe veszi a helyiek érdekeit, kinyilvánított akaratát.

Nunkovics Tibor (Jobbik) a falvakat elnéptelenítő elvándorlás szerinte kardinális okára, a közlekedés és az utak rossz állapotára hívta fel a figyelmet.

Frakciótársa, Kálló Gergely a választókörzetéhez tartozó Iváncsán készülő beruházás kapcsán a hatástanulmányt hiányolta, felvetve, a Dunai Vasműben sokkal kedvezőbb körülmények közé költözhetett volna az új üzem.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!