TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (bizottsági jelentések vitái)

Belföld, 2020.07.02

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.



Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról



Mátrai Márta (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, a szocialista kormány eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, a mostani kormány viszont a gazdaságvédelmi akcióterv keretében visszaépíti azt négyéves ütemben. Hozzátette: elsőként 2021 januárjában kapnak a nyugellátásban részesülők plusz egy heti nyugdíjat. Megjegyezte, a juttatás több mint 2,5 millió emberre vonatkozik, annak összege nincs felső korláthoz kötve.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója közölte, igazságtalannak tartják a juttatás bevezetésének módját, mert akinek egymillió forint a nyugdíja, az jövőre 250 ezer forintot, míg akinek 100 ezer forint a nyugdíja, csak 25 ezer forintot kaphat. Elmondta, az MSZP azt javasolta, a tizenharmadik havi nyugdíjra szánt keretből mindenki azonos összegben, az átlagnyugdíj szerint részesüljön.

Ez 35 ezer forintot jelentene egységesen mindenkinek, ezzel a nyugdíjasok kétharmada jobban járna - részletezte.

Nacsa Lőrinc (KDNP), a népjóléti bizottság vélemény előadója is arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferencék elvették a nyugdíjasoktól ezt a juttatást, a mostani javaslat megszavazása lehetne részükről a bocsánatkérés.

Varga Zoltán (DK), a népjóléti bizottság kisebbségi véleményének előadója szerint nem tizenharmadik havi nyugdíjról van szó, hanem "propaganda ízű" 53. heti nyugdíjról, ráadásul jövő időben. Kifogásolta, hogy az átlagnyugdíj felét sem éri el az átlagkeresetnek.

A nyugdíjasokat most kellene megsegíteni, nem januárban és nem négyéves távlatban - hangoztatta.


LMP: a kormány trükközik

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy minősítette a javaslatot, hogy azzal megkezdődött a Fidesz 2022-i évi kampánya.

A kormány trükközik, mert jövőre nem a 13. havi nyugdíjat kapják meg, csupán annak egy negyedét - tette hozzá.

Ha a kormányt valóban érdekelné a nyugdíjasok sorsa, nem hagyta volna, hogy a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek ennyire nőjenek, már évekkel ezelőtt megváltoztatta volna a nyugdíjemelés módszertanát, és nem engedné, hogy hatszázezren kevesebb mint havi százezer forintból próbáljanak meg kijönni - fogalmazott.

Annyira kinyílt az olló az átlag alatti és a milliós nyugdíjat kapók között, hogy ezt muszáj korrigálni - szögezte le a képviselő.

KDNP: ha fennállnak a feltételek, minden évben van nyugdíjprémium

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy ha a Demokratikus Koalíción múlna, akkor "másodszor vennék el" a 13. havi nyugdíjat.

Hangsúlyozta: amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, akkor minden évben van nyugdíjkiegészítés és nyugdíjprémium is.

Jobbik: júliustól kellene fizetni a pluszjárandóságot

Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, megérti azokat, akik szerint a százezer forint alatti, "méltatlanul alacsony" nyugdíjakon változtatni kellene.

Azonban az a kérdés, hogy mi a megfelelő megoldás, ugyanis a nyugdíj nem szociális támogatás, azt az állam nem szolidaritási alapon osztja szét, hanem az érintettek jövedelme utáni befizetések alapján állapítja meg - emelte ki.

A politikus azt mondta, elvárta volna a kormánytól, hogy az indítvány a gazdaságmentő csomag részeként jelenjen meg és a pluszjárandóságot már júliustól ki kellene fizetni.

MSZP: 6,9 százalékos emelésre van szükség idén

Szakács László (MSZP) úgy fogalmazott: a módosító javaslataikkal lehetőséget kínáltak a kormány számára, hogy ne jövő februárban "gondoskodjanak a nyugdíjasokról". Hozzátette, a kabinetnek tíz éve lett volna arra, hogy döntsön a 13. havi nyugdíjról.

A nyugdíjasok az idei 2,8 százalékos emelést sem nagy megbecsülésként élték meg - jelentette ki.

Az időseknek idén is szükségük van a segítségre, ezért még ebben az évben végre kell hajtani egy nagyobb, 6,9 százalékos emelést - ismertette javaslatukat.

Fidesz: 2010 óta 38 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak

Mátrai Márta (Fidesz) szerint akkor lett volna egyes ellenzéki képviselők felszólalása reális, ha összehasonlították volna a 2002-2010 és a 2010-2020 közötti időszakokat.

A kormány 2010 óta sarkalatos törvényben rögzítette a nyugdíjak reálértékének megőrzését - emelte ki.

A nyugdíjak 2010 óta 38 százalékkal nőttek, vásárlóértékük pedig 10,3 százalékkal lett magasabb - mondta a képviselő.

MSZP: a nyugdíjasok és a munkavállalók körében nő leginkább a szegénységi mutató

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, nem biztos, hogy csak az érintettek tehetnek arról, hogy alacsony a járandóságuk. Hangsúlyozta, sokan minimálbérre vannak bejelentve, ezért ők nyugállományba vonulásuk után keveset fognak kapni.

Az elmúlt években a szegénységi mutatók a nyugdíjasok és a munkavállalók körében nőttek a leginkább, ami azt jelzi, hogy "valami nem jó" - fogalmazott.

LMP: miért nem adták vissza eddig a 13. havi nyugdíjat?

Hohn Krisztina (LMP) azt kérdezte, hogy az elmúlt tíz évben miért nem adták vissza a 13. havi nyugdíjat, azt miért most kezdik "csepegtetni"?
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!