Államtitkári expozé


Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában rámutatott: a javaslat összhangot kíván teremteni az alaptörvény ötödik módosításával, és le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai és nemzetközi fórumokon felmerültek. Az előterjesztés hosszú távon megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének biztosításához, valamint az állami és a vallási közösségek alaptörvény szerint különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén való együttműködéséhez. A jogi személyiséggel bíró vallási közösségek bejegyzése során a módosítás után nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételükre kerülne sor bírósági eljárásban, a bevett egyházakat kivéve - ismertette az államtitkár.

Hozzátette: rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe.

A javaslat rögzíti a vallás és lelkiismeret szabadságát, a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását, a társadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket, valamint a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit.

Orbán Balázs jelezte: megnyugtató módon rendeznék azon továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státuszát, amelyeket a 2012-ben hatályba lépett szabályozás az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint hátrányosan érintett.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat alapelvként rögzítené, hogy minden magát vallási közösségként definiáló közösség - akár jogi személyiség nélkül is - jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. Szervezeti formától, jogállástól, elnevezéstől függetlenül valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre vonatkozóan biztosítják az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, a szükséges és az alaptörvényben rögzített együttműködést, annak kereteit, a közösségek autonómiáját.

Az új egyházi szervezetrendszer széleskörű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, ugyanakkor fenntartja az állami döntési jogát arra, hogy objektív okokból - társadalmi beágyazottság, súly, közfeladat ellátásában szerzett tapasztalat - alapján, kivel és milyen területeken kíván szorosabban együttműködni.

Álláspontjuk szerint ez a megközelítési mód megfelel az EJEB-ítéletében foglaltakra.

Hozzátette: bármely vallási közösség legalább tízfős taglétszám esetén vallási egyesületté, és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak.

Az öt év átlagában legalább négyezer egyházi egyszázalékos szja-felajánlással rendelkező és hosszú ideje működő vallási közösségeket a bíróság kérelemre bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba - ismertette az államtitkár.

Orbán Balázs közlése szerint az elvárt működés ideje legalább 20, illetve 15 éves magyarországi, vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működést jelent.

A törvényjavaslat a vonatkozó alkotmánybírósági döntésre tekintettel, külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházi nyilvántartásba vételére - jelezte.

Azt is tartalmazza a javaslat, hogy az Ab-határozatnak megfelelően valamennyi vallási közösséget megilleti az egyházak javára felajánlható szja 1 százalék, illetve ezen túlmenően az egyházi jogállással rendelkező vallási közösségeket megilleti az állam által biztosított egyéb hitéleti támogatás is.

Az államtitkár célként jelölte meg a bizniszegyházak visszaszorítását. Közölte: a javaslat 2019. áprilisi hatálybalépéssel számol.



Fidesz: igen a javaslatra


Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka szintén kiemelte, az új törvényjavaslat célja, hogy eleget tegyen az alaptörvény módosításának, illetve az Alkotmánybíróság és nemzetközi szervezetek jelzéseit is tisztázni kívánja. Kitért arra, hogy a lelki- és vallásszabadság mindenkit megillető alapjog, és a jogszabály rögzíti a vallási közösség pontos fogalmát, működését. Ugyanakkor azt is felsorolja, mi nem tekinthető vallási tevékenységnek.

A tervezet bizonyos többlet jogosítványokat rögzít a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára - tette hozzá.

Kiemelte még, az egyházak nem elismerésre, hanem bírósági bejegyzés által nyilvántartásba kerülnek, kivéve a bevett egyházakat. Az állam nem kíván a jogszerűen működő vallási közösségek életében beleszólni - rögzítette a fideszes képviselő.



A Jobbik támogatja az előterjesztést


Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka jelezte: támogatják a törvényjavaslatot. 2011 óta ez a kérdéskör, ami a magyar társadalom szempontjából kiemelt fontosságú, már sokadszor kerül a ház elé, és ha a kritikai észrevételeket megszívlelték volna, nem most kellene tárgyalni a javaslatot.

A jobbikos politikus kiemelte a javaslatból, hogy az a honvédségnél, nemzetbiztonsági és rendészeti erőknél szolgálatot teljesítőknél is biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az is jó, hogy objektív kritériumok szerepelnek a javaslatban, példaként hozta a személyi jövedelemadó 1 százalékát, mint mérőszámot. Azt is üdvözölte, hogy az álegyházakat igyekszik a rendszer kiszűrni.