TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (energetika, közszolgáltatás, KKETTKA)

Belföld, 2021.04.28

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán késő délután.



Zárszó


Az energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvényekről szóló vita lezárása után Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a nukleáris energia kivezetésének németországi példáját idézte.

Hangsúlyozta, e lépéssel ott nőtt a széndioxid-kibocsátás, mivel a szükséges árammennyiséget csak szénerőművekkel sikerült megtermelni, a korábbinál kisebb energiabiztonság mellett.

Az államtitkár arra emlékeztetett: 20-30-ról 60-70 százalékra ugrana a hazai energiaimport aránya, ha nem működne a paksi atomerőmű, ez pedig komoly, Európában szinte páratlan ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

A paksi projekthez rendelkezésre álló hitelről biztonsági hálóként beszélt, mondván, a le nem hívott összeg után nem kell kamatot fizetnie Magyarországnak.

A bányászati szabályozás módosítása kapcsán megjegyezte: nem hatalmas tájsebeket okozó külszíni kitermelésekről, hanem szénhidrogén-kutakról van szó.

Az államtitkár felvetette: születhetnek olyan új technológiák - például a szén-dioxid föld alatti tárolására - ami miatt újra használhatóvá válhatnak korábban lezárt bányaterületek.

Egyben arra kérte az ellenzéki képviselőket: segítsenek a Brüsszellel folytatott vitákban megvédeni a lakosságnál mintegy 2000 milliárd forintot hagyó rezsicsökkentés eredményeit.


Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány


A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló törvényjavaslat általános vitájában Schanda Tamás, az Innovációs és technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a cél az, hogy korszerű keretek között, biztos, és hosszú távra garantált alapon működhessen tovább ez az intézmény.

Az utóbbi három évtized talán legjelentősebb új hazai szellemi műhelyeként beszélt az alapítványról és intézményeiről, méltatva szerepüket a múlt feldolgozásában, megismertetésében.

Az intézményes gonoszság soha nem mehet feledésbe - fogalmazott az államtitkár, mondván, ha megfeledkezünk erről vagy az áldozatok emlékéről, akkor nem tanulhatunk a történtekből.

Arról beszélt: a gonoszt, a megnyomorított életeket és a hősöket kendőzetlenül bemutató tárlatot a Terror Háza Múzeum 2002-es megnyitása óta megtekintő nyolcmillió ember "többé nem fog bedőlni világmegváltó ideológiáknak".

Schanda Tamás kiemelte: az alapítvány és intézményei a tisztánlátást segítik elő, gondolkodásra hívnak, közelebb visznek a közelmúlt eseményeinek megértéséhez, nélküle kiszolgáltatottabbak lennénk azoknak, akik a kollektív amnéziában érdekeltek.



Fidesz: a közalapítvány ne lehessen napi politikai harcok áldozata


Vinnai Győző (Fidesz) azt mondta, hogy meg kell köszönni az alapítványnak és Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, hogy objektivitásra törekedett. Több más történésziskola is van, de egy sincs, amelyik ilyen következetesen vállalta volna, hogy mi történt Magyarországon a 2. világháború után, hogyan jutottak hatalomra a kommunisták, hogyan történt meg a magyarországi németek és a felvidéki magyarság tragédiája - jelentette ki.

A közalapítvány öt kutatóintézetet hozott létre, hogy a lehető legtöbb szempontot lehessen figyelembe venni a 20. századi magyar történelem újrakeretezése során - emelte ki a politikus. Közölte: azért szeretnének közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány minősítést és vagyonjuttatást adni, hogy a közalapítvány ne lehessen napi politikai harcok áldozata.

Hangsúlyozta, hogy az alapítvány számos könyvet publikált, programokat szervezett, ösztöndíjprogramokat alkotott, akkreditált pedagógusképzéseket valósított meg, rendhagyó történelemórákat tartott, teljes emlékéveket bonyolított le.

A vagyonkezelői státusz elnyerése különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a múlt és a jelen értelmezéséért folyik a küzdelem - szögezte le a fideszes képviselő. A közalapítvány egy szuverenista, ez esetben egy magyar szuverenista történelemszemlélet meghonosítására tett kísérletet - emelte ki.

Végül kijelentette, hogy a Terror Háza Múzeum léte lelki, szellemi elégtételt szolgáltatott a diktatúra megkínzott áldozatainak.

Jobbik: miért nem született egy lusztrációs törvény?


Ander Balázs (Jobbik) különösen fontosnak nevezte, hogy a "világtörténelem legnagyobb tömegsírját produkáló gyilkos ideológiával", a kommunizmussal kapcsolatban tisztán lehessen látni. A javaslat azonban nem erről vagy nem csak erről szól - hívta fel a figyelmet.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, "tulajdonképpen a haverok által felügyelt kuratóriumoknak" 1750 ingatlant, részvényeket, kastélyokat, kikötőket, több mint ezermilliárd forintos vagyont adtak át - mondta.

Ha ennyire a kommunizmust akarják kutatni, akkor kutathatják a Fidesz történetét, hiszen a Fidesz "egy neobolsevik párttá vált" - folytatta Ander Balázs. Úgy fogalmazott, Magyarország államformája alapítvánnyá változott, aminek az élén egy főkurátor, Orbán Viktor áll.

A kormánypártoktól azt kérdezte, hogy ha ennyire szívükön viselik a kommunizmus ügyét, akkor hogyan fordulhat elő, hogy 23. alkalommal kell majd beterjeszteni az ügynöklisták nyilvánosságáról szóló javaslatot. Egyúttal azt firtatta, miért nem született egy lusztrációs törvény.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!