DK: veszélyes és káros a javaslat


Arató Gergely (DK) azt mondta: nem tartja támogathatónak a javaslatot. Átgondolatlannak ítélte azt, ami szerinte emiatt veszélyes és káros.

Szerinte az nem a felsőoktatás problémáit orvosolja, és az egyeztetést is hiányolta az átalakításról. Sérelmezte még, hogy a bevezetendő intézkedésekre akkor kell készülnie a felsőoktatásnak, amikor hatalmas teher van rajta.

Felhívta a figyelmet egy olyan felsőoktatási karra, amely húsz év alatt a negyedik helyre kerül, negyedik szervezeti formában fog működni. Hiányolta az előterjesztésből az átalakítás előnyeinek és hatásainak bemutatását is.

Szólt a "felsőoktatás jelentős részének privatizálásáról" is, szerinte hosszabb távon nem szoltálja az ország érdekét, hogy öttel csökken az állami intézmények száma.

Bár a Corvinus esetében számítani lehet, hogy lesz jelentős piaci bevétel - mondta -, a kecskeméti és a győri egyetem működtetésébe is beszállhatnak az autóipari cégek, ugyanakkor a soproni vagy a Miskolci Egyetemnél nem látszik, hogyan jelenik majd meg az ipari támogatás vagy a nagy számú hallgató. Úgy fogalmazott: a kormány szerencsejátékot játszik egy sor felsőoktatási intézmények működtetésével.

Emlékeztetett arra is: nem állami egyetemen nincs garancia az államilag finanszírozott helyekre, és ha gazdasági nehézségek lesznek, nem telik majd ösztöndíjakra.


LMP: a járvány miatt el kellene halasztani a törvényjavaslat tárgyalását



Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látta, hogy a törvényjavaslatban vannak jó intézkedések, de a jelenlegi járványügyi helyzet - amelynek nem látni a végét - nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakítást elindítsanak.

Az lenne a bölcs döntés, ha a kormány igazodva a helyzethez, elhalasztaná a törvényjavaslat tárgyalását és amikor lehetőség nyílik rá, megadná a szakmai egyeztetés lehetőségét - javasolta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemek nemcsak oktatási intézmények, hanem a társadalmi, a tudományos, a kulturális és a gazdasági élet fontos szereplői egy adott városban. Sok településen az egyetemek a vidék népességmegtartó erejének utolsó bástyái, az elmúlt évek kormányzati átalakításának azonban vesztese volt a vidéki felsőoktatás - részletezte, kifogásolva a Kaposvári Egyetem átalakítását.

Szóvá tette, hogy szerinte folyamatos a forráskivonás a felsőoktatásból, az oktatói és kutatói béreket a mai napig nem tudták rendezni, egy árufeltöltő többet keres, mint egy egyetemi oktató.

Elmondta, jelen állapotában nem támogatják a javaslatot.



Szabó Szabolcs: a módosítások nem enyhítenek a pedagógushiányon


Szabó Szabolcs (független) közölte, a törvényjavaslat sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a szakma és az ellenzék régóta szorgalmaz, de vannak benne olyan részek, amelyek elfogadhatatlanok. Előremutatónak nevezte az orvosok phd-képzésének átalakítását, a hallgatói jogviszony módosítását, az anyaintézményben előírt kötelező kreditszámra vonatkozó szabályokat.

A pedagógushiánnyal kapcsolatban közölte, a mostani módosítások - a felvételi könnyítés, az alkalmassági eltörlése - sem javítanak a helyzeten. Azt firtatta, miért jó, hogy az általános és a középiskolai tanári képzést "összetolják".

Az egyetemek átalakításával kapcsolatban hiányolta a koncepciót és azon a véleményen volt, hogy nem a Corvinus-modellt követi az átalakítás, hiszen a fenntartói jogok a miniszternél maradnak, csak ingatlanvagyont kapnak az intézmények és szerződésben kell garantálniuk a hallgatói létszámot. Hozzátette: nem ördögtől való ez az irány, de csak akkor tudná támogatni, ha szabályoznák a kuratórium összetételét.

Az egyetemi autonómiába történő beavatkozásnak látta a karátszervezéseket.



Fidesz: régóta érlelődik a javaslat



Pósán László (Fidesz) reagálva az ellenzéki felvetésekre azt mondta, a törvényjavaslat régóta érlelődik, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen már 2013-ban elkezdtek gondolkodni az átalakításról. Más egyetemek részéről 2018-ban a Corvinus átalakításakor fogalmazódtak meg ilyen igények - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az osztatlan tanárképzés visszaállításával jelentősen megnőtt a tanárszakra jelentkezők aránya.

Szólt arról is, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban a magyar intézmények kifejezetten jól szerepelnek.

Egyetértett azzal, hogy rendezni kell az egyetemi oktatói béreket, de azt is javasolta, hogy az intézményen belül legyenek a minőséget, a teljesítményt differenciáltan kezelni képes kritériumok.

Szerinte az egyetemi modellváltás azt segíti, hogy az intézmények még jobban ki tudják használni a kapcsolataikat a gazdasági szférával.


Zárszó


Miután Hiller István levezető elnök lezárta a vitát, Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában a Corvinusszal kapcsolatos megjegyzésekre azt mondta: az intézmény finanszírozása több lábon áll, és több évre való tartaléka van.

Azt is mondta az egyetemek teljesítményértékeléséről szólva, hogy ha sikerül ezt a rendszert meghonosítani, általánosan alkalmazandó eljárás lehet, és majdani támogatások is függhetnek tőle.

Az agrár-felsőoktatás koncepcióját illetően az államtitkár arról beszélt, hogy a Kaposvári Egyetemet senki nem akarja megszüntetni, nagy értéket képvisel az intézmény, és azzal, hogy egy nagy agráregyetem, a gödöllői részévé tud válni, egy más dimenzióba léphet.