A Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően módosulnak a közigazgatási bíróságokról szóló törvények



Az Országgyűlés 133 igen, 45 nem és 13 tartózkodás mellett elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.

A Kúria elnökének és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása során bírói tapasztalatként ismerik el a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként szerzett, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalatot, ezzel a Kúria és a felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd.

A módosítás érinti az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) fegyelmi vétségekkel kapcsolatos jogköreit. A tanács független működésének további biztosítékaként opcionálissá válik az OKBT üléseire az igazságügyért felelős miniszter meghívása - a korábbi állandó meghívotti minőség helyett. A miniszternek a közigazgatási bíróságok szervezeti és működési szabályzatának kiadásával kapcsolatban nem lesz hatásköre, azt a közigazgatási bíróságok elnökei a bírói tanácsok aktív közreműködésével adják ki.

A változtatások a közigazgatási bíró számára lehetővé teszik, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének egyes igazgatási intézkedéseivel szemben szolgálati bírósághoz forduljon.

A módosítás pontosítja a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke, a közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke kinevezési feltételeit, valamint meghatározza azokat a kiemelten fontos bírói kvalitásokat, amelyeket a miniszter a meghallgatás során figyelembe vesz. Ezeknek a szempontoknak a rangsortól eltérő miniszteri döntés indokolásában is meg kell jelenniük.

A bírósági vezetői kinevezések objektivitásának fokozása érdekében a módosítás pontosan meghatározza, hogy a pályaműben, valamint a pályázó személyes meghallgatása során - a hosszú távú tervek és azok megvalósításának ütemezésén túl - milyen bírósági vezetői kompetenciákat kell elsődlegesen értékelni.

A módosítás megerősíti azt a nemzetközi standardokban megfogalmazott követelményt, hogy a bírói karrier szempontjából döntő jelentőségű hatáskörökkel rendelkező testületben meghatározó többségben legyenek a bírák által választott tagok.


Az egyházügyi törvényekhez kapcsolódóan módosulnak jogszabályok



Az Országgyűlés 132 igen, 32 nem és 26 tartózkodás mellett elfogadta az egyházügyi törvény legutóbbi módosításához kapcsolódó jogszabály-változtatásokat fideszes és KDNP-s képviselők kezdeményezésére.

Huszonhét törvény módosul, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló jogszabály a magyar jogrendszer egészével összhangban álljon. A tavaly decemberben kétharmados többséggel elfogadott törvénymódosítás legfontosabb változtatása, hogy az egyházakat a jövőben nem elismerik, hanem bírósági eljárás keretében nyilvántartásba veszik.

A módosítás ezt figyelembe véve kiterjeszti az szja-mentesség körét a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és a nyilvántartásba vett egyházak szolgáltatásaira is. A vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a 2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az egyszázalékos szja-felajánlásokra.