Megteremtik a jogi személyek egységes nyilvántartását


Az Országgyűlés 140 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényt, amely 2023. július 1-jén lép hatályba.

Az új szabályok szerint a jövőben egységes lesz a cégek és civil szervezetek nyilvántartása, létrejön a jogi személyek nyilvántartási portálja és internetes felületen lesz elérhető a cégközlöny is.

A nyilvántartásba fokozatosan integrálják majd be az egyes jogiszemély-típusokat, a cégek és a civil szervezetek mellett ide kerülnek a törzskönyvi jogi személyek, az ügyvédi irodák, a civil nyilvántartásban nem szereplő köztestületek, a felsőoktatási és köznevelési jogi személyek, a befektetési alapok és az európai területi társulások, valamint a törvény által létrehozott jogi személyek. Egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek civil és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak. A jövőben a sematizálható bejegyzési kérelmeket automata végzi majd. Az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás nem lesz, ha a kérelem megfelelő, akkor a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Amennyiben a rendszer egy órán belül nem tud dönteni, akkor humán elbírálási szakba kerül az ügy, elutasítás esetén pedig fellebbezést lehet benyújtani, aminek elbírálása szintén nem automatizált eljárásban történik majd.


Módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozását



Az Országgyűlés 143 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítását, amelyet az igazságügyi miniszter terjesztett elő. A Ptk. jogi személyekről szóló harmadik könyvének új szabályai 2022. január 1-jei, egyes változtatások 2023. július 1-jei hatállyal lépnek életbe.

Az indokolás szerint a korrekció tovább erősítheti a társasági jog koherenciáját, stabilitását, versenyképességét.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a javaslat vitájában a módosítások közül azt emelte ki: a Ptk. hatályba lépése óta probléma, hogy a korlátolt felelősségű társaságok esetében a taggyűlés, a részvénytársaságok, társaságok esetében a közgyűlés eredménytelensége miatt megismételt taggyűlés és közgyűlés közötti időtartamra vonatkozó előírás jelenleg kógens, és ez fölösleges terheket ró a társaságokra. A javaslat értelmében nem lesz akadálya annak, hogy a létesítő okirat úgy rendelkezzen, hogy a taggyűlés, a közgyűlés és a megismételt közgyűlés azonos napon is megtartható legyen.

Továbbá az új szabályok értelmében nem fog hat hónap után megszűnni a betéti társaság, ha nem marad legalább egy bel és egy kültagja. Ugyanakkor, amennyiben a társaságnak nem marad beltagja, a kültag a beltagra vonatkozó szabályok szerint, vagyis korlátlanul felel a társaság működésével kapcsolatos döntésekért.



Vagyoni elégtétel fizethető elhúzódó polgári peres eljárás esetén



A jövőben a polgári peres eljárásokban vagyoni elégtétel jár a félnek, ha sérül a bírósági eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez fűződő alapvető joga. A képviselők 143 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az igazságügyi miniszternek a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztését.

A jogszabály a polgári jogi eljárás befejezésére általánosan öt éves (hatvan hónapos) időtartamot tart elégségesnek, ugyanakkor egyes esetekben - így személyi állapotot érintő, gyermektartási, sajtó-helyreigazítási, valamint munkaügyi pereknél - ennél rövidebb, hároméves időtartamot határoz meg.

A törvény vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, ezzel elhatárolja ezt a vagyoni kompenzációt a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől.

A vagyoni elégtételre kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vett személy lesz jogosult és az elsőfokon eljáró bírósággal szemben érvényesítheti igényét polgári nemperes eljárásban. Ezeket az eljárásokat a Debreceni és a Pécsi Törvényszék bírálja majd el.

A jogszabály 2022. január 1-jén lép hatályba, az új szabályokat a hatálybalépéskor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni.


Változások a szakképzésben és felnőttképzésben


Az Országgyűlés 140 igen és 3 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül jóváhagyta a szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény módosítását. A változtatások nyomán a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd. A módosítással pontosították a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé tették, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is. Emellett részletesebben meghatározták a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

A változtatások lehetővé teszik a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását is.

A jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely - hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez - szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.