Jobbik: reméljük soha nem vezetik be a közigazgatási bíráskodást


Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka pártja nevében üdvözölte, hogy elhalasztják a közigazgatási bíróságról szóló törvény hatályba lépését és reményét fejezte ki, hogy soha nem is fogják bevezetni. Úgy vélte: a közigazgatási bíróságok rendszerét azért akarta bevezetni a kormány, mert 2010 óta nem tudja a "bedarálni maga alá" a bírósági rendszert, nem tudja elfogadni, hogy független bíráskodás van Magyarországon.

Szerinte a közigazgatási bíráskodás nem ördögtől való, de csak akkor működne jól, ha a megfelelő garanciákat is biztosítják ahhoz, hogy a végrehajtói hatalom ne tudjon beleszólni az ítélkezésbe.

A jobbikos képviselő ugyanakkor úgy vélte: a kormány a közigazgatási bíróságoknak egy olyan rendszerét akarta bevezetni, amelyben megjelent az ügyek politikai befolyásolásának lehetősége, és amely bírói függetlenség csorbításával, az egységes bírói szervezet megbontásával járt volna.


KDNP: helyes döntés a halasztás


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt hangoztatta: a KDNP-frakció szerint helyesen kezdeményezte a kormány a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását, mert ennek bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében állt, amely alkalmas lett volna arra, hogy "politikai hadszíntérré változtassa esetleg a bírói hivatalokat".

Ugyanakkor leszögezte: a sorozatos nemzetközi támadások alaptalanok, a közigazgatási bíróság kormány által tervezett rendszere teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamisági követelményeinek.


MSZP: a Fidesz azért kezdeményezte a javaslatot, mert a néppárt megtűrt tagja akar maradni


Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a Fidesz azért nyújtotta be a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének elhalasztásáról szóló javaslatot, mert az Európai Néppárt megtűrt tagja akar maradni.

A közigazgatási bíróságok egyébként a szocialista politikus szerint a Fidesz bíróságai lettek volna, ezért a halasztást üdvözölte, mert így - mondta - nem a "Fidesz-bíróságok" döntenek majd például a közpénzekkel kapcsolatos adatok kiadásáról.

Harangozó Tamás megjegyezte ugyanakkor: arra számít, hogy addig tart majd a javaslat felfüggesztése, amíg zajlik a marakodás az európai bizottsági posztokról, a személyi kérdések lezárása után pedig visszakerül a parlament elé a hatályba léptető javaslat.


DK: a Fidesz egy színdarabot játszik a parlamenttel


Arató Gergely (DK) szavai szerint a Fidesz egy színdarabot játszik a parlamenttel, megpróbálja előadni azt, hogy ezzel a "zseniális" törvényjavaslattal szemben a világ értetlen.

A színjáték hátterében az áll - fogalmazott -, hogy mégis a néppárt maradt a legerősebb képviselőcsoport az EP-ben, a fideszesek pedig "tekernek most ezerrel, és megalázkodnak", hogy visszakerülhessenek a néppártba.

A közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének felfüggesztését ezért szemfényvesztésnek nevezte. A közigazgatási bíróságokkal a Fidesz egy kellemes bíróságot akar létrehozni egy kellemes elnökkel és a kormánypártnak kellemes bírákkal - mondta.


LMP: taktikai célokat szolgáló visszavonulásról van szó


Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: örömmel fogják megszavazni a törvényjavaslatot, noha nem arról van szó, hogy a kormány megfogadta volna az ellenzék tanácsait, valójában csak egy politikai taktikai célokat szolgáló visszavonulásról, politikai látszatintézkedésről van szó.

Azt szorgalmazta, ne elhalasszák, hanem vonják vissza a törvényjavaslatot, és nyújtsanak be egy valóban megalapozott előterjesztést.


Párbeszéd: csak az önös pártérdek vezeti a Fideszt


Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány már a Velencei Bizottság kifogásainak többségét sem orvosolta valójában, csak az önös pártérdek vezeti a Fideszt.

Mindegy - mondta -, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter európai bizottsági posztja vagy a Fidesz európai néppárti tagsága a tét, a lényeg az, hogy a Fidesznek csak a hatalomtechnikai alkudozás a fontos, miután elmaradt a szélsőjobboldali előretörés Európában.

Közölte továbbá: örül neki, hogy a Fidesz kudarca ilyen pozitív hozadékokkal jár, mint például a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének elhalasztása.


Bősz Anett: Magyarországon súlyosan sérülnek a jogállami normák


Bősz Anett (független) közölte: nagyon is megalapozottak azok a nemzetközi állítások, amelyek szerint Magyarországon súlyosan sérülnek a jogállami normák.

Azt kérte a Fidesztől, ne tegye játékszerré a jogállamiság elvét, hagyja meg függetlenségében a bírói hatalmat.


Szél Bernadett: nem jött be Orbán számítása, ezért halasztják el a közigazgatási bíróságok felállítását


Szél Bernadett (független) szerint a parlament egy kordokumentumról tárgyal, amely mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számítása nem jött be az EP-választáson, elmaradt a populista előretörés, ehelyett a liberálisok és a zöldek erősödtek.

Így jött a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztása, a reklámadó lenullázása és az autóipari elvárásoknak megfelelés - mondta.


Zárszó


Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta, Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár zárszavában pedig azt mondta: a Magyarországnál szerencsésebb történelmű országokban van önálló közigazgatási bíráskodás, mert az jogállami minimum. Pártügyekben pedig mindenkitől azt kérte, hogy a saját háza táján sepregessen.