OGY - Krónika 8. rész (Kúria-beszámoló)

Belföld, 2021.02.16

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló vitája az Országgyűlésben kedden délután.



Jobbik: pozitív az ügyszám csökkenése


Gyüre Csaba (Jobbik) kijelentette: az országot 2010 óta irányító kormány komoly lépéseket tett a bírói tevékenység befolyásolására, a közigazgatási bíróság felállításával is "legalább 150 évet lépett volna vissza az időben" a bíróság a függetlenség kérdésében.

Azt mondta: a bírósági munka megítélésében a legfontosabb szempont az időszerűség és a megalapozottság, és kijelentette: előbbi szempontjából pozitívan értékelendő az ügyszám csökkenése.

Kijelentette azt is, hogy bár a kormány az elmúlt 11 évben szerinte szisztematikusan próbálja felszámolni a jogállamiságot, annak védelméért a Darák Péter vezette Kúria sokat tett. Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így folytatódik.

Bírálta azt is, hogy a kormány szerinte átmenetet kíván létrehozni Magyarországon a kontinentális jog és az angolszász precedensjog között, ezzel azonban a Jobbik nem ért egyet - szögezte le.


KDNP: negatív irányba változott a bírák szellemisége


Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a bírák többsége jól végezte feladatát, de nem mindegyik és nem minden ügyben. A politikus úgy látta, hogy a bírák szellemisége negatív irányba változott. Szavai szerint érdemes lenne vizsgálni, hogy milyen hatással vannak a bírák szellemiségére és az ítélkezési gyakorlatára a külföldről finanszírozott civil szervezetek, illetve a "Brüsszel-Strasbourg-Soros féle triumvirátus". A képviselő úgy fogalmazott: meglehetősen intenzív a "keresztény értékkel szembeni" érzékenyítő hatás. Felháborítónak nevezte, hogy az érzékenyítés nyomán egy olyan bírói szemlélet látszik kialakulni, hogy "a keresztény szimbólumokat és ezáltal a keresztényeket szabadon lehet gyalázni". Hozzátette, azt a bírói szemléletet sem fogadja el, hogy a vallásszabadsághoz és az emberi méltósághoz való jognak meg kellene hajolni a szabad véleménynyilvánítás előtt.

A Fidesz-KDNP a független igazságszolgáltatás mellett áll ki - közölte zárásként a felszólaló.

MSZP: a beszámoló tartalmilag támogatható


Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy a beszámoló sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria 2019-ben végzett munkája is.

Egyúttal azonban emlékeztetett, hogy 2019-ben EP- és önkormányzati választás is zajlott Magyarországon, és ezekhez kapcsolódva több bírósági döntés is született, valamint a Kúria is több tucat ügyet tárgyalt. A beszámolóban szerepel utalás a joggyakorlatot elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalóira, de a választási gyakorlatot elemző anyag 2018-ban készült - hívta fel a figyelmet a vezérszónok.

Az állami szervek függetlenségének szükségességéről beszélő politikus hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választás előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón az akkor még csak főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelyt alkalmatlannak nevezte.

A miniszter ugyanakkor a Tarlós István főpolgármester és a kormány közötti, a főváros finanszírozásáról szóló megállapodást pedig politikainak nevezte - tette hozzá Varga László. Az ügyben két eljárás is indult, de a Kúria mindkét esetben a beadványok ellen döntött - emlékeztetett.

DK: a Kúria elvesztette a függetlenségét


Sebián-Petrovszki László (DK) dicsérte, akkurátusnak, pontosnak és precíznek tartotta a beszámolót.

Bírálatként azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben a kabinet igyekezett lebontani a végrehajtó hatalmat ellenőrző intézményeket. Ennek a folyamatnak az egyik eszköze volt, hogy a kormányzat lecserélte ezeknek az intézményeknek a vezetőit - közölte.

Ez történt a Kúria esetében is, Varga Zs. Andrást a DK nem támogatta és most sem támogatja - jelentette ki. Hozzátette, a Kúria elnökének nem volt bírói tapasztalata, ráadásul korábban évekig Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. A politikus összességében úgy látta, hogy a Kúria elvesztette a függetlenségét.

Azt kérdezte, hogy a Facebook szabályozása kapcsán a kormányzat megkereste-e a Kúriát. A vezérszónok megjegyezte, hogy a jelentés szerint egyre csökken a két éven is túlnyúló elsőfokú perek aránya. Kíváncsi volt, a Kúriának van-e feladata abban, hogy ez az arány tovább javuljon.

Képviselői felszólalások


Varga-Damm Andrea (független) a devizahitelekről beszélve azt mondta, korábban is próbált fellépni ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenítéséért. 2019-től már látható, hogy érvényesülnek a bírósági döntésekben ezek az elvek - közölte.

Varga-Damm Andrea az önkormányzati normakontroll rendszeréről is beszélt, és kiemelte: a kormány olyan rendeleteket hozott, amelyeket az alaptörvény és a vonatkozó törvények alapján nem tehetett volna meg.

A képviselő ismertette a jogszabályi környezetet, kitért az alaptörvényre, és valószínűsítette, hogy a helyi adók bevezetésének illetve a régiek emelésének tilalma bíróság, illetve a Kúria egy-egy tanácsa elé kerül a közeljövőben. Szerinte ugyanis erre még különleges jogrend idején sincs lehetőség.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!