MSZP: nem fogják a törvényt elvetni, de kérdéseik vannak



Hiller István (MSZP) elmondta, néhány kérdésben egyetért a törvényjavaslatban megfogalmazottakkal, de több ponton vitatja is azt. Maradéktalanul egyetért a tudományos alkotói járulék bevezetésével a Széchenyi-díjasoknak - mondta.

Megerősítette, hogy nem ért egyet a kancellári rendszerrel, illetve a szakképzésben történő meghonosításával. Véleménye szerint a rendszer bevezetése a szakképzésben a kormány direkt jelenlétét erősíti a szakképző intézményekben, a gazdasági igazgató szerepét pedig egészen leszűkíti. Megjegyezte, egy gazdasági igazgató is lehet menedzserszemléletű.

Szólt arról is, hogy az 1970-es években a magyar szakképzés Európa-hírű volt, most viszont szerinte az egész oktatási rendszeren belül ez a terület van a legnagyobb bajban. Nem értett egyet a közművelődési tárgyak csökkentésével a szakképzésben, mert egy technológiaváltozás esetén a Fidesz szakképző rendszerében végzett szakmunkás nem fogja tudni azt értelmezni.



DK: semmi értelme a kancellári rendszer bevezetésének



Arató Gergely (DK) a törvényjavaslat három részének támogatásáról azt mondta, igen, nem, talán. Közölte, támogatják a Széchenyi-díjasok járulékát, a felsőoktatási törvény módosítását viszont jóval problémásabbnak látják. Kifejtette: szakmailag örülnek a digitális oktatási környezet törvénybe emelésének, de szerinte annak szabályai nincsenek teljesen összhangban a törvény többi részével: egyszerre kötik gúzsba és biztatják szárnyalásra az intézményeket.

Érthetetlennek nevezte a kancellári rendszer bevezetését a szakképzés területén. A főigazgató és a gazdasági igazgató mellett a kancellárral egy hármas irányítás jön létre az intézményeknél - mutatott rá. Hozzátette: ennek semmi értelme, ha csak az nem, hogy az előző miniszter által kinevezett főigazgató mellé a mostani miniszter is szeretne egy embert tenni. Azt javasolta, hogy szabályozzák újra inkább a főigazgató hatáskörét.

Az ellenzéki politikus rögzítette azt is, hogy az egész szakképzési koncepciót elhibázottnak tartják.


LMP: miért kell tanév közben bevezetni a kancellári rendszert?



Hohn Krisztina (LMP) vitatta, hogy a felsőoktatásban jól működne a kancellári rendszer. Azt firtatta, mi indokolja a rendszer bevezetését, amely korlátozza a szakképzési centrumok főigazgatóinak jogkörét. Úgy látta, a döntéssel korlátoznák a szakképzési centrumok autonómiáját.

Miért nincs szakirányú végzettséghez kötve a kancellári kinevezés? Miért elegendő három év szakmai gyakorlat? Miért olyan sürgős tanév közben bevezetni ezt az intézkedést? - sorolta kérdéseit.

A szellemi alkotások tulajdonjogáról azt mondta, aggályos, hogy beengednek a nem átlátható szervezeteket a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi termékek hasznosításába.



Párbeszéd: komoly problémákat vet fel a kancellári rendszer bevezetése



Mellár Tamás (Párbeszéd) támogathatónak nevezte a tudományos alkotói járadék bevezetését, míg a kancellári rendszer bevezetése komoly problémákat vet fel, már az egyetemeknél is.

Azt tudakolta, mi az indoka a szellemi alkotások tulajdonjogát érintő változásnak, hiszen az egyetem is állami tulajdonban van. Lehet, hogy az "a mesterterv" a módosítás mögött - folytatta - , hogy az akadémiától a kormány elveszi a tudományos kutatói hálózatot, berakja az egyetemekre és a kutatómunka eredménye az egyetemeké lesz, az egyetemeket pedig kiszervezik alapítványokba. Így, ami eddig állami tulajdonban volt magántulajdonba kerül - magyarázta.



Fidesz: a szellemi alkotások állami tulajdona bizonyos korlátokat jelent



Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy önmagában nem baj, hogy a kutatóintézeteknél keletkezett a szellemi alkotások állami tulajdonban vannak, de ez a felgyorsult világban az innováció szempontjából mégis jelent bizonyos korlátokat.

Hozzátette: a szabályokat a való élethez kell igazítani annak érdekében, hogy a magyar találmányok minél hamarabb hasznosuljanak a gazdaságban és az abból befolyó jövedelmeket még nagyobb arányban lehessen visszaforgatni a kutatás-fejlesztés céljaira.



Jobbik: nem kellene új helytartót beiktatni a rendszerbe



Ander Balázs (Jobbik) szerint a szakszervezetek arra panaszkodnak, hogy nem egyeztettek velük a törvénymódosításról.

A jobbikos politikus sem értett egyet a kancellári rendszer bevezetésével, szerinte a mostani törvényeken kellene igazítani, hogy a célok teljesüljenek, nem új helytartót kellene beiktatni.

Véleménye szerint nevelési szempontból rengeteg probléma terheli a szakképzést, amely sok esetben zsákutcát, pedagógiai elfekvőt jelent. Ez a társadalmi mobilitás megszűnésével együtt katasztrófához fog vezetni - vélekedett.

A digitális kompetenciák fejlesztését helyes törekvésnek tartotta, de nem értette, hogy a szakközépiskolák 9. évfolyamán hetente miért csak egy informatikaóra van.