LMP: súlyos rendszerproblémákkal kell szembenézni


Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: nem az elmúlt fél év jelenségeire kell választ adni a minisztériumi struktúra kialakításakor, hanem súlyos rendszerproblémákkal kell szembenézni.

Feltette a kérdést: lesz-e végre esély arra, hogy a kormány érdemi helyzetértékelést tegyen bizonyos kérdésekben, például a víziközmű esetében?

Mi a koncepciója a kormány átalakításának? - folytatta, és monstrumnak nevezte Palkovics László egykori tárcáját, amellyel szerinte nem lehetett kommunikálni - fogalmazta meg kritikáját. Lesz-e változás ebben? Mi lesz a hatásköre az energetikai miniszternek? - sorolta kérdéseit.

Kifogásolta, hogy bár az ország jelentősen kitett a külföldről érkező energiának, mégis a kormány egy jelentősen energiaigényes ágazatot, az akkumulátorgyártást kívánja meghonosítani.

A nukleáris biztonsággal kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg, de egy átfogó közlekedési reform megalkotását is szükségesnek tartotta. Választ várt arra is, lesz-e nemzeti buszgyártás, amit sok éve megígért a kormányzat.

Azt mondta: szükség lenne egy önálló oktatási tárcára is, de szerinte a vízügyeknek is nagyobb képviseletet kellene kapniuk a kormányzatban.


Jobbik: mindig a kommunikációhoz igazítja a kormány a minisztériumi struktúrát


Brenner Koloman (Jobbik) nem vitatta, hogy a kormányfőnek joga van meghatározni a kabinet szerkezetét, ugyanakkor bírálta, hogy 5 napig nem erősítették meg Palkovics László lemondását. Úgy vélte: a volt technológiai és ipari miniszter munkájára árnyat vet, hogy nem az MTA kutatóhálózatának vagy az egyetemi struktúrának az átalakítása miatt mondott le, hanem a sajtóhírek szerint azért, mert kevesellte azt a portfóliót, amit a kormányfő szánt neki az új struktúrában.

Hangsúlyozta: 2010 óta a kormányzati struktúra szakított az addigi hagyománnyal, hogy egy-egy fontos szakpolitikai területnek van felelős minisztere, hanem mindig a miniszterelnök politikai kommunikációs irányvonala szabja meg a struktúrát, nem pedig a közjó.


Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Államtitkár: a kormány minden Magyarországnak hátrányos brüsszeli előterjesztést elutasított


Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a kormánypártoknak megköszönte a támogatást, az ellenzéki felszólalásokra reagálva viszont hangsúlyozta: a kormány minden egyes Magyarország számára hátrányos - az olaj- és a gázfelhasználást érintő - brüsszeli előterjesztést elutasított, kivételeket, mentességet harcolt ki.

Mit szeretne az ellenzék: azt hogy ne harcoljunk ki mentességet, vagy, hogy vétóval bontsuk meg az európai uniós egységet? - tette fel a kérdést.

Visszautasította azokat a felvetéseket is, hogy a kormány okozza a válságot, mondván: "Orbán Viktor nem superman", nem ő és a kormánya okozza azt az egész Európát érintő gazdasági problémákat.

Az önálló oktatási minisztériumot szorgalmazó MSZP-s felszólalásra reagálva kijelentette: nem azon múlik egy kormányzat oktatáspolitikai eredményesége, hogy van-e önálló oktatási tárca vagy sem. Úgy vélte: a baloldali kormányok rosszabbul jönnek ki ebből az összehasonlításból, mint a 2010 utáni kormány. Hangsúlyozta: mostani minisztériumi struktúrában is van az oktatásnak felelőse. Megerősítette: a kormány célja, hogy a béremelést adjon a tanároknak, ezért arra kérte a baloldalt, ne akadályozzák az európai uniós pénzek hazahozását.



Az elnöklő Latorcai János szünetet rendelt el délután négy óráig, a szavazások kezdetéig.