DK: ez a pánikkormány pótcselekvése
A pánikkormány pótcselekvéseként, az ország és polgárainak cserbenhagyásaként emlegette az előterjesztést Arató Gergely (DK), aki szerint sokkal inkább a bajba jutottak védelme volna járvány idején a kabinet feladata.
Önök egyetlen dologgal foglalkoznak: hogy különféle trükkökkel és a választási törvény hajlítgatásával egy kicsit még bebetonozzák a hatalmukat akkor is, ha elvesztik az emberek bizalmát - jelentette ki.
Az ellenzéki politikus ingyenes koronavírus-tesztelést, az álláskeresési támogatás időtartamának meghosszabbítását, egyes szociális juttatások emelését, a mindenki számára ingyenesen elérhető influenzaoltás biztosítását szorgalmazta.
Arról beszélt, a kormányoldalon hazug módon hivatkoznak a strasbourgi emberi jogi bíróság döntésére, mert se az, se annak indoklása nem foglalkozik a szavazólap lefényképezhetőségével, csak azzal, hogy nyilvánosságra hozható-e annak tartalma.
Hozzátette: nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban tilos lefotózni a szavazólapot, hiszen ez a megvett vagy megfenyegetett emberek ellenőrzésének, számonkérésének egyik eszköze.
A legelterjedtebb választási csalást akarják legalizálni - jelentette ki Arató Gergely, aki szerint a kormányoldalon tudják, hogy tisztességes, fair eljárásban nemigen volna esélyük a győzelemre.
Hiányolta az előterjesztésből ugyanakkor az állami és kommunikációs erőforrások felhasználásának arányosítását, az esélyegyenlőség biztosítását, annak szavatolását, hogy "a kormány eszközeit ne lehessen felhasználni a kormányoldal számára".
Kifogásolta, hogy a határon túli magyarok választói névjegyzéke nem nyilvános, "így nem ellenőrizhető, hogy kinek a nevében szavaznak", miközben érkeznek vissza szavazólapok azzal, hogy a címzett elhunyt vagy ismeretlen. Hiányolta az egyes választókerületek méretének arányosítását is.
LMP: durva hatalomtechnikai beavatkozás
Keresztes László Lóránt (LMP) cinikusnak és gyalázatosnak nevezte a javaslat beterjesztésének ütemezését, jelezve, hosszan lehetne sorolni azokat a törvénymódosításokat, amelyekre szükség volna, de nem kerülnek a parlament elé.
Ez egy durva, hatalomtechnikai szándékkal megtámogatott beavatkozás a választási rendszerbe - jelentette ki.
Szerinte Hende Csaba gyakorlatilag elismerte, aktuálpolitikai szempontok alapján, az ellenzéki pártok kommunikációját figyelve alakítják át a választási rendszert.
Arról beszélt: tavaly novemberben még azt közölték, nem kívánnak módosítani a választási törvényen, most pedig kreált érvekkel teszik ezt meg mégis.
Keresztes László Lóránt szerint a tárgyalt módosítások nemhogy csökkentik a csalás lehetőségét, hanem szélesre tárják a kaput annak legismertebb formái előtt.
Önök a hatalomtechnikai eszközöket csúcsra járatták, de rosszul kormányoztak, és ennek nagyon sok szférában tetten érhetők a hatásai - címezte szavait a kormánypárti képviselőkhöz.
Felidézte: tavasszal behozták a parlament elé a "nemzetárulással felérő, gyalázatos indítványt" a Budapest-Belgrád vasútprojekt felgyorsításáról és titkosításáról, holott arra volna szükség, hogy a felesleges gigaberuházások leállítása révén felszabadult pénzekből adjanak segítséget a bajba került magyar embereknek.
Szerinte másfél évvel a következő választás előtt nemigen lehet megmagyarázni ilyen durva változtatást. Az LMP frakcióvezetője arról beszélt: a rendszer ilyen mértékű átalakítását egy választás után, széles körű konzultációt követően lehetne végrehajtani.
Jelezte: egyetértenek a határon túli magyarok szavazati jogával, de kiterjesztenék azokra is, akik Magyarországot a kormány hibás és rossz politikája miatt elhagyva keresik külföldön boldogulásukat.
Párbeszéd: aljas és sunyi a választási törvény módosítása
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, a kormány a járványhelyzet közepette nyújtott be "egy rakás" olyan törvényjavaslatot, amelynek semmi köze a koronavírus-járvány kezeléséhez. Úgy értékelt: a kormány nem a járványkezeléssel foglalkozik, hanem a saját hatalma bebetonozásával és "ipari méretű lopásaival".
A választási törvények módosítását aljasnak és sunyinak minősítette, úgy kommentálva: valójában nem a "kamupártok" kiszűréséről vagy a választás tisztaságáról van szó.
A politikus szerint például azért akarja legalizálni a kormány a szavazólap lefényképezését, hogy a vidéki Magyarországon rábírja a közmunkásokat, akiket az "oligarcháik" kiszolgáltatottságban tartanak, a voksuk megmutatására.
Aljas a levélszavazatról szóló rész is - folytatta -, megkönnyítik vele ugyanis a levélszavazattal való választási csalást, és trükköznek szerinte az átjelentkezéssel is.
Szabó Tímea arra számít, hogy összegző módosító javaslattal kerül majd a Ház elé egy budapesti választókerület - a belvárosi - megszüntetése és egy új Pest megyei körzet létrehozására. Hozzátette, szerinte a pártfinanszírozással is "szórakozni fognak". De ha esetleg azt is meglépik a kormányoldalon, hogy közös lista nem indulhat, akkor ahhoz az EU-nak is lesz egy-két szava, és akkor "önök egyedül fognak indulni a 2022-es választáson" - mondta a kormánypártoknak.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!