TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (zárszámadás, polgári perrendtartás)

Belföld, 2020.10.21

Az Országgyűlés szerda délután lezárta a 2019-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját, majd áttért a polgári perrendtartáshoz kapcsolódó indítvány megtárgyalására.



Kormány: a tervezettnél nagyobb volt a gazdasági növekedés


A zárszámadási vita lezárása után Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a múlt évben sikerült elérni a kormányzat és a parlament többsége által meghatározott célokat. A gazdasági növekedés fél százalékponttal magasabb volt a tervezettnél, a bővülés pedig a foglalkoztatottaknak és a reálbéreknek a tervezettnél nagyobb növekedésével járt együtt - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy nem egy év kedvező számairól beszélhet, hanem több éves, vagy akár egy évtizedes kedvező tendenciáról.

A családpolitikára áttérve kiemelte, hogy növekedett a családtámogatások összege. Ennek fontos szerepe van abban, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,1 - 1,2-es szintről mintegy másfelesre emelkedett - tette hozzá. A kormány minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja azokat a családokat, ahol gyermeket akarnak vállalni. Ezért a kabinet támogatja a házasságokat is, mert statisztikailag kimutatható, hogy a házasságban élők körében nagyobb a gyermekvállalási kedv _ szögezte le.

A minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti növekedése azt jelenti, hogy a szegényebb helyzetű munkavállalók is növelni tudták a reáljövedelmüket - említette meg a politikus.


Változik a polgári perrendtartásról szóló törvény



A polgári perrendtartásról (pp) szóló törvény módosításának általános vitájában Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára ismertette a javaslatot. Emlékeztetett, hogy az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, és egy több, mint hatvan évig érvényes jogszabályt váltott fel.

Most azért van szükség változásokra, mert természetes módon jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó értelmezési és alkalmazási nehézségek - közölte.

A mostani módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint ésszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be - ismertette a tervezett változtatásokat.

A módosítás másik fontos iránya a kiskorú gyermek érdekeit fokozottan védő szabályok bevezetése - mutatott rá az államtitkár.

Ezek mellett külön kiemelte a családjogi perek, köztük a házassági bontóperek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek gyorsítását célzó szabályok bevezetését.

Hajas Barnabás elmondta, hogy jelentősen egyszerűsítik a pert megindító keresetlevél és az alperes ellenkérelmének tartalmát is. A javaslat a keresethalmazokra vonatkozó szabályozást is egyszerűsíti és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét - tette hozzá.

Az indítvány ésszerűsíti a kereset és az ellenkérelem változtatást azzal, hogy az egyik fél tényállításainak megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak - fogalmazott.

A családjogi perekben az általános permodellhez képest jelentős eltérést jelent, hogy a feleknek a per folyamán is folyamatosan változhatnak az életviszonyai, ezért például tovább kell egyszerűsíteni a kereset és az ellenkérelem változtatásainak szabályait - jelentette ki az államtitkár. Az indítvány bevezet egy kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi útvonalat, ami lehetővé teszi, hogy miután a bíróság azzal egyidejűleg kitűzhesse a perfelvételi tárgyalás határnapját, hogy közölte a keresetet az alperessel.

A gondoksági perek szabályait azért kívánják módosítani, hogy a gondokság alá helyezendő, vagy már gondnokság alá helyezett emberekkel szemben minimálisra legyen korlátozva a tárgyalásra való elővezetés lehetősége - emelte ki.

A kiskorú gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási eljárások szabályait.

Minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, a bíróság kötelezheti a gyermeket és a félként eljáró szülőt a pszichológusi vizsgálaton való részvételre. Egyúttal a bíróságot kötelezik arra, hogy jelezze a gyermekek veszélyeztetettségét, bántalmazását vagy elhanyagoltságát - hívta fel a figyelmet.



Fidesz: egyszerűsödik a perindítás



Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2018-ban lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény, most pedig az eltelt két év tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, és a jogalkalmazó szervek visszajelzései teszik indokolttá a jogszabály pontosítását, a perjogi szabályok egyszerűsítését, rugalmassá tételét.

A javaslat fő célkitűzésének azt nevezte, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának gyakorlását.

Emellett - folytatta - a javaslat egyszerűsíti a perindítást, mind a jogi képviselővel nem rendelkező, mind az azzal rendelkező felek számára, valamint csökkenti az adminisztratív terheket. Hozzátette: ennek értelmében a keresetlevél tartalmi és formai elemeinek száma csökken, valamint bővülnek a hiánypótlási lehetőségek is.

Kiemelte: a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezetnek be és könnyítik a másodfokú eljárásban való jogérvényesítést is.

Elmondta: kis mértékben növelik a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét, így optimálisan alakul majd a járásbírósági és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek megoszlása. A kiskorú gyermekek fokozott védelme érdekében - folytatta - a bírók erősebb pervezetési jogosítványokat kapnak a családjogi perekben, így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett gyermeket akár három szakértő is vizsgálja.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!