Fidesz: mit lehet tenni, ha az ellenzék a haza ellenzéke?


Vitályos Eszter (Fidesz) arról beszélt, hogy Brüsszel ismét támadást indított Magyarország ellen, és "az európai baloldal helytartói" szintén részt vesznek a permanens offenzívában, ahogy Lengyelországban is. Attól sem riadnak vissza, hogy a politikain túl gazdasági nyomást is helyezzenek országainkra - fűzte hozzá. Kitért a LIBE-bizottság magyarországi látogatására, ami után a spanyol és a francia tag is azt nyilatkozta: ideje lenne véget vetni a Magyarország elleni boszorkányüldözésnek. Ennek a delegációnak tagja volt Donáth Anna (Momentum) is, aki hetente többször tesz erőfeszítést arra, hogy az Európai Bizottság alelnökénél Magyarországot szidalmazza.

Szerinte a hazai ellenzéknek köszönhetően nem meglepő, hogy az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága csütörtökön zárt ajtók mögött fogadta el azt a baloldali indítványt, amelynek alapján az EP beperelheti az Európai Bizottságot, amiért nem alkalmazza a jogállamisági rendeletet Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Kitért arra is, hogy Cseh Katalin (Momentum) EP-képviselő ezután perrel fenyegette az Európai Bizottságot, ha nem alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust.

Mit lehet tenni, ha az ellenzék a haza ellenzéke? - tette fel a kérdést.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az EP által elfogadott jogállamisági rendelet értelmében a jogállamiságot megsértő uniós tagországok az uniós források elvesztését kockáztatják. Az említett, most elfogadott rendelet jogalapja ugyanakkor nem megfelelő, elfogadására a parlamentnek és tanácsnak nem volt hatásköre. A rendelet egy párhuzamos eljárás létrehozásával önmagában is sérti és megkerüli az unió alapszerződéséről szóló, jogállamisági kérdések vizsgálatára szolgáló hetedik cikkelyt. Sérti továbbá a jogállamiság egyik legfontosabb elvét a jogbiztonságot is - mondta.



Bizottsági jelentések vitái


Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság előadója az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szólva felidézte: az Országgyűlés júniusban "kiegyensúlyozott vita keretében" folytatta le a beszámoló és a határozati javaslat általános vitáját, elismerve az ombudsmani beszámoló "minden részletre kiterjedő alaposságát".

Kreszta Traján román kisebbségi szószóló értékelése szerint az alapvető jogok biztosa és helyettese a világjárvánnyal terhelt időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeinek, jogainak védelmét.

A Magyarország és Belize között a diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodásról Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte, Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű, hogy szoros viszonyt ápoljon a dél-amerikai országokkal. Ismertette, a megállapodás értelmében a két ország diplomatái vízummentesen utazhatnak egymás országába.

Héjj Dávid (Fidesz) a belügyi és az alaptörvény kilencedik módosításával összefüggő törvények módosításáról elmondta, az év elején fogadták el a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt, amely "megteremtette Magyarország megújuló védelmi struktúrájának kereteit". Az elfogadott törvényjavaslat minden ágazatra jogalkotási kötelezettséget ró, a jelenlegi, első javaslatcsomag pedig hat védelmi tárgyú törvényt igyekszik beilleszteni az új rendszerbe.

A mali hadsereget segítő európai erők (Takuba) műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szólva Héjj Dávid (Fidesz) kiemelte: a javaslat tárgya, hogy a Magyar Honvédség katonái szerepet vállaljanak az alkalmi harci kötelék műveleteiben, amely a Száhel-övezet stabilitásának megteremtésében próbál segítséget nyújtani különösen Malinak és a Nigeri Köztársaságnak.

A kormány álláspontja régóta egyértelmű: a problémákat azok keletkezési helyén kell megoldani, lehetőséget biztosítva a válságok sújtotta régiók lakosságának, hogy a szülőföldjükön boldogulhassanak - mondta.

A Franciaország és Mali között létrehozott, a Serval erők jogállásáról szóló megállapodáshoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás kihirdetéséről szóló javaslatot is Héjj Dávid (Fidesz) ismertette. Azt mondta, hogy az indítványhoz két nemzetközi szerződés kapcsolódik, amikre azért van szükség, mert az egyik Malira, a másik Nigerre vonatkozik.

A Franciaország és a Nigeri Köztársaság közötti, a francia haderő Száhel-övezet biztonsága érdekében Nigerben történő beavatkozásának jogi szabályozásáról szóló kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás kihirdetéséről javaslat kapcsán Héjj Dávid (Fidesz) közölte, hogy a bizottsági módosító indítvány csak egy jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

Képviselői hozzászólás egyik témában sem volt.


Napirend után


Keresztes László Lóránt (LMP) a pécsi tömegközlekedés problémáiról beszélt.

Hajdu László (DK) a külső budapesti kerületek, Rákospalota és Újpest 1956-os eseményeiről emlékeztett meg.

Kálló Gergely (Jobbik) a dunaújvárosi Dunai Vasmű körüli ügyeket sorolta felszólalása során.

Steinmetz Ádám (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Somogy megyei Szőlősgyörökön az elmúlt években nyaranta rossz minőségű volt az ivóvíz.

Bősz Anett (DK) az érdi Fészek Gyermekvédő Egyesületről és az állami gondozásba vett gyerekek napjáról beszélt.

Bencsik János (független) gratulált Márki-Zay Péternek az ellenzéki előválasztáson elért eredményéhez.


Ezt követően Hiller István levezető elnök az ülésnapot bezárta. A parlament várhatóan kedd reggel folytatja ülését.