ÁSZ-elnök: a számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, hogy a szervezet számára a jogszabály külön feladatul szabja, hogy a hatálya alá eső egyesületekről és alapítványokról évente összefoglaló jelentést tegyen közzé.
A számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél - emelte ki. Az elmúlt időszakban számos olyan egyesületet és alapítványt értékeltek, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak, illetve közfeladatot látnak el. A civil szervezetek esetében az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhettek - tette hozzá.
Az ÁSZ mandátuma eddig sem kizárólag a közpénzek és a nemzeti vagyon ellenőrzésére korlátozódott, mert feladata valamennyi párt és pártalapítvány, valamint az MNB alapítványainak ellenőrzése - hívta fel a figyelmet Domokos László. A törvényjavaslat által körülhatárolt terület tehát nem idegen a számvevőszék tevékenységétől - mondta, leszögezve: az ÁSZ munkáját mindenkor a törvények tisztelete határozza meg.
Szavai szerint a civil szervezetek nyilvántartása jelenleg nem mondható tökéletesnek, főleg, ami a számviteli törvény szerinti beszámolókat illeti.
Az ÁSZ-elnök arra is kitért, hogy a szervezet ez év elején fejezte be az összes települési és térségi önkormányzat, illetve az összes önkormányzati hivatal egyidejű értékelését. Hozzátette, hogy a számvevőszék 2020-ban még 1534 szervezetet is ellenőrzött, az idei évre pedig további 4500 szervezet ellenőrzését tervezi.
Az ÁSZ képes a törvényjavaslatban foglaltak végrehajtására - szögezte le.
Igazságügyi miniszter: alig egy tucat civil szervezet volt elégedetlen a jogszabállyal
Varga Judit igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, Magyarországon hatvanezer értékteremtő civil szervezet segíti a demokráciát és a jogállamot, és csak alig egy tucat külföldről finanszírozott civil szervezet volt elégedetlen a 2017-es jogszabállyal. Nekik olyan jól sikerült közbenjárniuk az Európai Bizottságnál, hogy el is indult egy kötelezettségszegési eljárás - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok jogkövető civil szervezet tudta magát probléma nélkül regisztrálni a Civil Információs Portálon. Az a törvény, amit most hatályon kívül helyeznek, soha nem akadályozta meg, hogy a civil szervezetek a külföldről érkezett támogatásnak jogosultjai lehessenek - nyomatékosította szavait.
Az ügyben nyáron kihirdetett ítéletről közölte, nem a célról, vitatkoznak, mert azzal egyetértenek, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsák a közéletben. Az eszköz volt vitatott - közölte.
A kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő törvények
Ezt követően a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament, az indítványt az igazságügyi tárca államtitkára ismertette.
Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a javaslat négy törvény esetében büntetőjogi vonatkozású módosításokat hajt végre. Kiemelte, hogy a Brexit miatt módosítani kellett a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvényt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban született ítéletek esetében az uniós tagállami ítéleteknél irányadó rendelkezést kell alkalmazni.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény teljeskörűen előírja a jogsekélykérelem alapján elrendelt, a vagyont érintő kényszerintézkedések indokoltságának kötelező, időszakonkénti felülvizsgálatát - mondta az államtitkár.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is megtiltja, hogy a fegyelmi, vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtót bármely végrehajtói iroda foglalkoztassa - emelte ki.
A törvényjavaslat a polgárjogi szabályozás uniós joggal való összhangjának megteremtését is biztosítja - hívta fel a figyelmet Völner Pál. Arra is kitért, hogy az indítvány biztosítja az EU-s tagállamokkal folytatott polgári jogsegélyforgalom 2022. júliusában megváltozó szabályainak hazai végrehajtását is.
Az is lehetővé válik, hogy a konzuli tisztviselő folytassa le a bizonyításfelvételt más államok területén - közölte az államtitkár.
Külön beszélt arról, hogy módosulnak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, valamint a bírák alkalmazásáról és javadalmazásáról szóló törvények.
A kisebb korrekciók közül kiemelte, hogy a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeinek teljesítése során csökken az adminisztráció. Jelentősen felgyorsul az igazságügyi szakértői névjegyzékbevételi eljárása - mondta az államtitkár.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!