OGY - Krónika 9. rész (civil szervezetek, igazságügyi ágazat)

Belföld, 2021.04.29

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének felszólalásával, illetve a képviselőknek adott miniszteri válasszal lezárult a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitája csütörtök este a parlamentben. A képviselők ezt követően áttértek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatra.



ÁSZ-elnök: a számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél


Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, hogy a szervezet számára a jogszabály külön feladatul szabja, hogy a hatálya alá eső egyesületekről és alapítványokról évente összefoglaló jelentést tegyen közzé.

A számvevőszék évek óta végez ellenőrzéseket civil szervezeteknél - emelte ki. Az elmúlt időszakban számos olyan egyesületet és alapítványt értékeltek, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak, illetve közfeladatot látnak el. A civil szervezetek esetében az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhettek - tette hozzá.

Az ÁSZ mandátuma eddig sem kizárólag a közpénzek és a nemzeti vagyon ellenőrzésére korlátozódott, mert feladata valamennyi párt és pártalapítvány, valamint az MNB alapítványainak ellenőrzése - hívta fel a figyelmet Domokos László. A törvényjavaslat által körülhatárolt terület tehát nem idegen a számvevőszék tevékenységétől - mondta, leszögezve: az ÁSZ munkáját mindenkor a törvények tisztelete határozza meg.

Szavai szerint a civil szervezetek nyilvántartása jelenleg nem mondható tökéletesnek, főleg, ami a számviteli törvény szerinti beszámolókat illeti.

Az ÁSZ-elnök arra is kitért, hogy a szervezet ez év elején fejezte be az összes települési és térségi önkormányzat, illetve az összes önkormányzati hivatal egyidejű értékelését. Hozzátette, hogy a számvevőszék 2020-ban még 1534 szervezetet is ellenőrzött, az idei évre pedig további 4500 szervezet ellenőrzését tervezi.

Az ÁSZ képes a törvényjavaslatban foglaltak végrehajtására - szögezte le. Igazságügyi miniszter: alig egy tucat civil szervezet volt elégedetlen a jogszabállyal


Varga Judit igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, Magyarországon hatvanezer értékteremtő civil szervezet segíti a demokráciát és a jogállamot, és csak alig egy tucat külföldről finanszírozott civil szervezet volt elégedetlen a 2017-es jogszabállyal. Nekik olyan jól sikerült közbenjárniuk az Európai Bizottságnál, hogy el is indult egy kötelezettségszegési eljárás - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok jogkövető civil szervezet tudta magát probléma nélkül regisztrálni a Civil Információs Portálon. Az a törvény, amit most hatályon kívül helyeznek, soha nem akadályozta meg, hogy a civil szervezetek a külföldről érkezett támogatásnak jogosultjai lehessenek - nyomatékosította szavait.

Az ügyben nyáron kihirdetett ítéletről közölte, nem a célról, vitatkoznak, mert azzal egyetértenek, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsák a közéletben. Az eszköz volt vitatott - közölte.

A kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő törvények



Ezt követően a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament, az indítványt az igazságügyi tárca államtitkára ismertette.

Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a javaslat négy törvény esetében büntetőjogi vonatkozású módosításokat hajt végre. Kiemelte, hogy a Brexit miatt módosítani kellett a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvényt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban született ítéletek esetében az uniós tagállami ítéleteknél irányadó rendelkezést kell alkalmazni.

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény teljeskörűen előírja a jogsekélykérelem alapján elrendelt, a vagyont érintő kényszerintézkedések indokoltságának kötelező, időszakonkénti felülvizsgálatát - mondta az államtitkár.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is megtiltja, hogy a fegyelmi, vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtót bármely végrehajtói iroda foglalkoztassa - emelte ki.

A törvényjavaslat a polgárjogi szabályozás uniós joggal való összhangjának megteremtését is biztosítja - hívta fel a figyelmet Völner Pál. Arra is kitért, hogy az indítvány biztosítja az EU-s tagállamokkal folytatott polgári jogsegélyforgalom 2022. júliusában megváltozó szabályainak hazai végrehajtását is.

Az is lehetővé válik, hogy a konzuli tisztviselő folytassa le a bizonyításfelvételt más államok területén - közölte az államtitkár.

Külön beszélt arról, hogy módosulnak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, valamint a bírák alkalmazásáról és javadalmazásáról szóló törvények.

A kisebb korrekciók közül kiemelte, hogy a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeinek teljesítése során csökken az adminisztráció. Jelentősen felgyorsul az igazságügyi szakértői névjegyzékbevételi eljárása - mondta az államtitkár.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!