Változik az atomenergia törvény
Technikai jellegű változtatásokat fogadott el az Országgyűlés az atomenergiáról szóló, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényeken. A változtatást 141 igen szavazattal, 41 ellenvoks és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Bővül az Országos Atomenergia Hivatal hatásköre a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokkal.
A változtatás a többi között pontosítja az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtott engedélykérelmek hiánypótlási előírásait is. Emellett az atomenergia felügyeleti szerv lehetőséget kap arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából.
Változik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőjének feladatköre: az önkormányzati társulások számára adható támogatás felhasználási költségtervét ezentúl az energiapolitikáért felelős miniszternek kell jóváhagynia.
Jövő februártól a zárjegykötelesek lesznek a gyógynövény alapú, hevítéssel fogyasztható termékek is
Jövő február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó, jellemzően gyógynövény alapú, hevítéses technológiával fogyasztható termékek is zárjegykötelessé válnak - döntött az Országgyűlés 136 igen, 28 nem és 29 tartózkodó szavazattal.
Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategóriát hoz létre a hevített termékeknek, így ezek a rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem, vagy csak részben tartalmazó termékek is jövedéki adókötelessé válnak.
A gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik a módosítás szerint.
Az új szabályokat azért vezetik be, hogy a fiatalkorúakat megvédjék a hevítéses technológiával fogyasztható termékek használatának káros hatásaitól.
Változik a dohánytermékek bolti elhelyezésének szabályozása is: a jövőben az egységes csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermékek esetében nem kell majd az adott márkajelzésű cigaretták valamennyi alfajtájából egyet kihelyezni a dohányboltban. Ezt azzal indokolják: versenyjogilag aggályos, hogy a szélesebb dohánytermék-palettával rendelkező nagykereskedők nagyobb, előnyösebb megjelenítési lehetőséget kaptak a szerényebb portfólióval bíró szereplők kárára.
Módosul a bányászatról szóló törvény is: a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján végezhető majd, ugyanakkor az elsődlegesen gyógyászati és mezőgazdasági célú termálvíz kitermelések esetében továbbra is a vízügyi hatóság jár el. A jogszabály indoklásában azzal érvelnek: magyar geotermikus potenciál széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkenthető Magyarország energetikai kitettsége.
Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer
Az Országgyűlés 141 igen, 40 nem és 11 tartózkodó szavazattal hulladékgazdákodással kapcsolatos törvényeket módosított, azzal összefüggésben, hogy 2023 július 1-től 35 évig a koncessziós pályázaton nyertes MOL végzi majd az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat.
Változik a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény: a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az új koncessziós rendszerben ugyanis a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kártalanítással kapcsolatos hatósági ügyeket a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
Módosították a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladékok esetén szükséges eljárásokat és a hulladéklerakási járulék előírásait is, egyértelműsítve, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A fémkereskedelemről szóló törvény is változik a jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzés és a jogkövető magatartás segítése érdekében.
Módosult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
Módosította a jegybankról szóló törvényt az Országgyűlés 136 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal. Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelműbb szabályozást jelent, illetve lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön. A miniszter szerint módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát.
Az elfogadott jogszabály az MNB elnökének javadalmazását a korábbi 5 millió forintban rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének havi keresetével egyezően állapítja meg. Az ÁSZ elnökének fizetése a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - idén közel 500 ezer forint - tizenkétszerese.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!