Momentum: hány pedagógust terveznek még kirúgni?


Tóth Endre (Momentum) felidézte, hogy eddig összesen 13 pedagógus esett áldozatul "a láthatatlan rendőrminiszter önkényének", akkor, amikor országossá vált a pedagógushiány. Még mindig nem értik, hogy a csend az nem rend - hangoztatta.

Hány pedagógust terveznek még kirúgni? Ki fog így tanítani? - kérdezte, azt is tudakolva, hogyan érvényesül a diákok érdeke akkor, amikor kirúgják egy iskola egyetlen kémiatanárát, vagy egy végzős osztály osztályfőnökét.

Szerinte a Fidesz-kormány megint kinyilvánította, hogy a diákok, a szülők és tanárok nem számítanak neki, és nemhogy nem hajlandó a tanárok béremelésére költeni, de még ki is rúgja a pedagógusokat. Ez a jövőgyilkos politika teszi tönkre a magyar családokat - jelentette ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke korábban azt mondta, mérhetetlenül sok az iskola Magyarországon. Ez számszerűsítve hány iskola bezárását és hány pedagógus kirúgását jelenti? - kérdezte.

Elmondta azt is, hogy 2011/2012-es tanévben 167 ezren dolgoztak az oktatásban, a 2021/2022-es tanévben pedig 165 ezren, közben a diákok létszáma is csökkent. Honnan veszik, hogy tizenhatezer pedagógus hiányzik? - tudakolta.


Jobbik: a kormány biztosítson 10 milliárd forintot a kisposták újranyitására


Dudás Róbert (Jobbik) a kisposták megmentése érdekében szólalt fel. Sorolta az eddigi javaslatait, amelyeket a kormányoldal rendre nem fogadott el, és azt mondta: negyedik javaslata, hogy a jövő évi költségvetést módosítsák, abban 10 milliárd forintot nyújtsanak a posták újranyitására és fenntartására.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte: a képviselő egy másfél évszázados rendszert óv, amit azonban modernizálni kellene. A lakosság igénye is megváltozott - folytatta.

Kijelentette: az uniós előírások a finanszírozását sem teszik lehetővé.


Párbeszéd: miért nem egyeztetnek a balatonföldvári kikötőről?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte: miért nincs környezetvédelmi hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés a balatonföldvári kikötőépítésről?

Bírálta, hogy környezeti hatástanulmány készítését sem a bíróság, sem az érintett kormányhivatal nem tartja szükségesnek, holott "több ezer köbméter betont és követ öntenek a tóba" - fogalmazott.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt felelte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy a beruházás nem minősül olyan jelentős környezethasználatnak, hogy az hatásvizsgálati eljárást tegyen szükségessé. A Pécsi Törvényszék pedig nem állapított meg hiányosságot a kormányhivatal eljárásának jogszerűségében.


Mi Hazánk: a nemzeti konzultáció legyen non-profit


Szabadi István (Mi Hazánk) bírálta a nemzeti konzultáció intézményét, amelyre szerinte eddig összesen 55 milliárd forintot költött el a kormányzat, és amelyre szerinte kevesen válaszolnak.

Azt mondta: más kérdésekben is konzultálni kellene az emberekkel, és azt non-profit módon kellene megvalósítani, mert megítélése szerint abból két kormányközeli cég profitál jelentősen.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: az egymillió válaszoló nem lebecsülendő. A kérdések mindannyiunk életét érintik - folytatta.

"Ne tagadják le, hogy a szankciós politikának gyászos következménye van" - jelentette ki, hozzátéve: mindezek miatt szükségesek a tárgyalások, amelyek a konzultációval alapozhatók meg.


LMP: hol tart a klímabérlet bevezetése?


Kanász-Nagy Máté (LMP) arra kérdezett rá: hol tart a klímabérlet bevezetése?

Szerinte azzal az autós közlekedésről a közösségi közlekedésre terelhetnék át az embereket, ami a jelenlegi üzemanyaghiányos helyzetben is segítség lenne. Azt is mondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy az ársapka nem működik, már nem csak a kis benzinkutakon van készlethiány.

Lázár János építési és közlekedési miniszter azt felelte: mintegy 1200 kilométernyi vasúthálózat újult meg az elmúlt időszakban, a fejlesztéseket pedig az utasforgalom is igazolta.

Kijelentette azt is, hogy arra kérte a MÁV igazgatóságát: olyan szociális alapú díjszabást vezessenek be, ami az autósról a vonatközlekedés felé tereli az embereket.

Közölte azt is: bár nem új miniszter, de a közlekedést új területként viszi, meghallgatási lehetőséget kért az Országgyűlés gazdasági bizottságánál, hogy beszámolhasson a tervekről.