Erzsébetváros és Terézváros fejlesztését sürgette a Momentum
Budapest "kifejezetten különleges része", Erzsébetváros és Terézváros problémáiról szólt Tompos Márton Kristóf (Momentum).
Arról beszélt: a két kerület bizonyos szempontból az ország kirakata, az ide látogatóktól gyakran hallható vélekedés, hogy a főváros e része "kicsit lepattantabb, de olyan, mint Bécs". Példaként hozta fel, hogy a lakások kilenctizede a második világháború vége előtt épült, és nem tartották karban, ráadásul elenyésző a zöldterületek aránya.
Azt javasolta, kezdjék el behozni a sok évtizedes lemaradást, és képviselőtársai támogassák a pártja által e témában benyújtott módosító indítványt.
Fidesz: rezsi- és honvédelem a cél
Herczeg Zsolt (Fidesz) azt emelte ki "a rezsi- és a honvédelem költségvetéséről" szólva, hogy annak fókuszában továbbra is a biztonság, a családok támogatása, a nyugdíjasok védelme áll.
Hangsúlyozta, a magyar családok fizetik a legkedvezőbb rezsit az Európai Unióban, és a kormány célja az, hogy ez a helyzet fennmaradjon. Hozzátette: az ország védelme erős honvédség fenntartását teszi szükségessé, ehhez pedig fejleszteni kell a haderőt.
A gyermekvállalás és a gyermeknevelés kiemelt támogatásáról szólva Herczeg Zsolt kiemelte, 3225 milliárd forintnyi családpolitikai célú kiadást tartalmaz a jövő évi büdzsé tervezete, majd az e tárgykörbe tartozó egyes intézkedéseket sorolta.
A kormány 2010 óta nemcsak gazdaságilag, de pénzügyileg is stabilizálta az országot - hangsúlyozta, hozzátéve, a cél az, hogy ezt a stabilitást jövőre is fenntartsák.
MSZP: fiktív költségvetés, irtózatos megszorítás készül
Vajda Zoltán (MSZP) szerint fiktív költségvetés, irtózatos megszorítás készül, utóbbi mértéke "körülbelül 15 Bokros-csomagnyi", ez az "irtózatos megszorítás" pedig nem szolgálja a magyar emberek érdekeit.
Felvetette: miért most tárgyalja a parlament a jövő évi büdzsét, amikor még nem ismert a múlt, azaz a tavalyi zárszámadás, a jövő pedig végtelenül bizonytalan, így a kormányoldal számára sem kétséges, hogy a költségvetés számai menet közben változni fognak. Szerinte az időzítésben tudatosság van, hiszen kétharmados többség birtokában a rendeleti kormányzás mellett ezzel az eszközzel is tágítja a mozgásterét a kormány.
Normális, európai értékeket követő országok ősszel, tél elején tárgyalják a költségvetést - jegyezte meg Vajda Zoltán, aki irreálisnak, tudatosan alultervezettnek nevezte az 5,2 százalékos inflációt és a 377 forintos euróárfolyamot, amikkel a tervezet számol. Kétségeit fejezte ki, hogy megérkezik-e jövőre Magyarországra az a 2000 milliárd forintnyi uniós pénz, amivel a büdzsé tervezete kalkulál.
Államtitkár: a korai költségvetés kiállta az idő próbáját
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a képviselői hozzászólásokra reagálva kiemelte: nem az elfogadásának időpontja határozza meg, hogy megalapozott-e a költségvetés.
A kifogásolt korai költségvetések 2016 óta "kiállták az idő próbáját" - hangoztatta. Hozzátette, a koronavírus-járvány idején ugyan hozzá kellett nyúlni az elfogadott költségvetéshez, de a büdzsének voltak tartalékai a váratlan helyzetekre.
Azt is mondta, Magyarországon valóban korábban fogadják el a költségvetést, mint Európa legtöbb országában, de ez nem jelenti azt, hogy ne ismernék az előző év számait és ne a múlt évi, valamint az idei eddigi számokra alapoznák azt.
Értékelése szerint a vállalkozásoknak és a családoknak is stabilitást nyújt a költségvetés, és tartalmaz tartalékokat a kockázatokra is.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az átcsoportosítás a tartalékokból nem jelent költségvetés-módosítást.
Banai Péter Benő az inflációról szólva azt mondta: az egész világon több évtizedes inflációs rekordok dőlnek meg, és visszautasította a vádat, mely szerint a kormány ebben a helyzetben a nyugdíjasokon akar spórolni. Ha így lenne, nem vezették volna vissza a 13. havi nyugdíjat, nem emelték volna év közben a nyugdíjat és nem adtak volna nyugdíjprémiumot - sorolta.
Arra is kérte a képviselőket, hogy az uniós források visszatartását ne egyedül a kormány hibájaként állítsák be. Mint mondta, már a Magyarország számára elfogadott források átutalásának időpontját egyeztették, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadása után leállították Brüsszelben az uniós források kifizetését.
Fidesz: több pénz jut jövőre az agráriumra
Pócs János (Fidesz) a költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó részéről szólva elmondta: az Agrárminisztérium 10 milliárd forinttal magasabb költségvetési keretből gazdálkodhat 2023-ban, mint az idén.
Agrártámogatásokra 74,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A háromszintű támogatási rendszerben a legkisebbeket, akik nem rendelkeznek megfelelő önrésszel, a tárca abban támogatja, hogy el tudják kezdeni a gazdálkodást, a közepes méretűek technológiai eszközökre és beruházásokra pályázhatnak, a legnagyobbakat pedig abban segítik, hogy komplex beruházásokat tudjanak megvalósítani - mondta a kormánypárti képviselő.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!