OGY - Krónika 9. rész (köznevelési törvény)

Belföld, 2020.06.04

A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában több ellenzéki párt is élesen bírálta az iskolarendőrség létrehozásának ötletét.



Jobbik: gennyedző probléma az iskolai erőszak

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka "gennyedző problémaként" beszélt az iskolai erőszakról, és annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt tíz évben nem megfelelően kezelte a kormányzat ezt a problémát.

Hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni a tanárok ellen elkövetet atrocitások mellett, az elkövetőknek meg kell kapniuk büntetésüket.

Az ismertté vált esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a látencia óriási lehet - hangsúlyozta, majd azt a kérdést tette fel: az iskolaőrség bevezetése előtt vajon minden más eszközt kimerített-e a kormányzat és kikért-e az intézmények véleményét a lépésről.

A köznyugalom múlik azon, hogy "mennyi gyerek megy adott esetben a lecsóba" - fogalmazott, hozzátéve, előbb-utóbb társadalmi robbanáshoz vezet, ha évente tízezer fiatal tűnik el az oktatási rendszerből használható tudás nélkül, korai iskolaelhagyóként.


KDNP: fel kell lépni a pedagógusbántalmazások ellen


Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan növeli az oktatásra fordított költségvetési összeget, amely idén 2149 milliárd forintot tesz ki, míg jövőre 2228 milliárd forintra lesz.

A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy szeptembertől teljesen ingyenessé válik a tankönyvellátás.

A célok között szerepel a köznevelési intézmények zökkenőmentes továbbműködésének megteremtése, valamint a pedagógusok védelme - közölte.

A pedagógusbántalmazást meg kell szüntetni, szigorúan fel kell lépni ellene, az indítvány ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy az iskolarendőrséget be lehessen vonni a pedagógusok védelmében - tette hozzá Nacsa Lőrinc.

A nemzetiségi önkormányzatok kérésére létrejön a kiegészítő nemzetiségi óvoda - hívta fel a figyelmet.


MSZP: a módosítás kidolgozatlan


Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a javasolt módosítás kidolgozatlan. A képviselő hangsúlyozta, fel kell mérni, hogy a tanároknak a járvány alatt volt-e idejük kidolgozni a helyi kerettanterveket.

A javaslat biztosítja az ingyenes tankönyveket, de nem biztosítja a szabad tankönyvválasztást - hívta fel a figyelmet.

A szocialisták vezérszónoka egyetértett a kiegészítő nemzetiségi óvodák létrehozásával.

A pedagógusbántalmazás megszüntetése jogos törekvés, az azonban kérdéses, hogy egy rendvédelmi szervezet tagjai hogyan tudják szolgálni az iskolák oktató-nevelő munkáját - mondta a vezérszónok.

Az MSZP meggyőződése, hogy ez a rendszer hosszú távon nem hoz megoldást, a tapasztalatok bizonyítják, hogy a rendészeti fellépés nem elegendő az iskolai erőszak visszaszorításához, inkább meg kell erősíteni a pedagógiai és az iskolapszichológusi tevékenységet - szögezte le.

Azt kérte, hogy a kormánypártok ne hozzanak betarthatatlan és rossz törvényt.


DK: az iskolákba nem rendőrök kellenek


Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy az oktatási rendszer jobbat érdemel a jelenlegi oktatásirányításnál.

Az oktatási kormányzatból hiányzik az a képesség, hogy szembenézzen a valódi helyzettel és valódi válaszokat keressen a problémákra - tette hozzá.

A vezérszónok hangsúlyozta, frakciója egyetért a nemzetiségekre vonatkozó szabályozással.

Az ingyenes tankönyvellátást féloldalasnak nevezte.

Ami ingyen van és egységes, annak általában a minősége is rossz - indokolta kijelentését, hozzátéve, tudja, hogy sok pedagógus nem a központilag elfogadott tankönyvekből tanít.

A művészetoktatáshoz való hozzáférés csak a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára garantáltan ingyenes, a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem - hívta fel a figyelmet.

Azzal mindenki egyetért, hogy az erőszaknak nincs helye az iskolákban, de a pedagógiai problémákat pedagógiai eszközökkel kell kezelni. Rendőri eszközökkel a bűneseteket kezelik, a diákok azonban nem bűnözők - jelentette ki.

Nem rendőr kell az iskolákba, hanem több iskolapszichológus, gyógypedagógus és mentálhigiénés szakember - szögezte le a politikus.


LMP: pozitív az SNI-s diákok részvétele a művészeti oktatásban


Ungár Péter (LMP) pozitívnak nevezte, hogy a sajátos nevelési igényű diákok részt vehetnek a művészeti oktatásban.

Azt azonban bírálatként mondta, hogy a magyar megyék kétharmadában nincsenek meg az ilyen diákok oktatásához szükséges feltételek.

Amíg nem fizetik meg azokat, akik ezt az oktatást végzik, addig nem lehet elérni a kívánt eredményt - tette hozzá.

A művészetterápia mellett hasonlóan nagy teret nyert az SNI-s gyerekek oktatásában az állatterápia - hangsúlyozta Ungár Péter.

Párbeszéd: az iskolában nincs helye erőszaknak



Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, nagy örömmel támogatnák az iskolai erőszak csökkentését célzó kormányzati erőfeszítéseket, de "az iskolarendőrséges kampányelem" nem tekinthető ilyennek, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot.

Hangsúlyozta, az iskolában, sőt a társadalom semelyik részében nincs helye az erőszaknak, de a mostani előterjesztés az iskolai erőszak problémáját egy teljesen alkalmatlan eszközzel oldaná meg.

Illeszkedik viszont a javaslat a Fidesz áldozathibáztató, kirekesztő, sokszor rasszista felhangú kampányába - jegyezte meg.

Szerinte ha a kormány csökkenteni szeretné az iskolai erőszak intenzitását, akkor érdemes lenne magán kezdenie: kommunikációjában csökkentse az erőszakot.

A kriminalizálás helyett a pedagógiai eszköztár erősítését, a pedagógusok képzését javasolta. Sürgette az önálló oktatási minisztérium felállítását, illetve a tanárok tisztességes megfizetését.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!