OGY - Krónika 9. rész (Kúria-beszámoló, OBH-beszámoló)

Belföld, 2021.02.16

Az Országgyűlés kedden délután lezárta Kúria 2019-es beszámolójának tárgyalását. Ezt követően a képviselők áttértek az Országos Bírósági Hivatal 2019-es beszámolójára.



Zárszó


Varga Zs. András, a Kúria elnöke zárszavában megköszönte a támogató szavakat. Rámutatott: politikai vélemény nyilvánítható bírósági ítéletekről, de magáról a bíróról nem udvarias ilyet kifejteni, ugyanis visszautasítani is nehezen tudja. A bírók nem lehetnek pártok tagjai, és az alaptörvény általában tiltja a bírák politikai tevékenységét. Ha egy bírót politikai támadás ér, nem válaszolhat úgy, mint magánemberként - rögzítette.

A politikai támadásokat - mint mondta - kénytelen visszautasítani, ahogy azt is, hogy a közigazgatási bíróság létrehozatalakor a bírók "függők" lettek volna, vagy hajlamosak lennének függővé válni bármely kormánytól. A leghatározottabban visszautasította, hogy a Kúria elveszítette volna függetlenségét. Közölte: a testület minden bírája, beleértve az elnököt is, független.

A további kritikákra reagálva kitért arra: nem egy és nem két európai intézmény kifejezetten ajánlja a korlátozott precedens rendszerének bevezetését. Jelezte: konkrét ítéletet nem tud kommentálni sem az Országgyűlés előtt, sem a Markó utcában, ez számára nem biztosított lehetőség. Esküje alapján igyekszik óvni a Kúria függetlenségét mindenkitől - hangsúlyozta.

Arra sem térhet ki, jó-e a választási rendszer - folytatta, hozzátéve: a Kúria a törvényesség keretei között igyekszik adott esetben eljárni. Közölte azt is: azon dolgoznak, hogy a Kúrián egy éven túli ügy ne legyen.

Vejkey Imre (KDNP), a határozati javaslatot előterjesztő igazságügy bizottság elnöke úgy reagált, hogy alapvetően pozitív volt a hozzáállás a beszámolóhoz. A Jobbik és a DK vezérszónoka ugyanakkor kilógott a sorból, előbbi a brüsszeli mantrát mondta, a demokrácia-féltés jegyében. A DK felszólalójának szavait megdöbbentőnek nevezte, és visszautasította a Kúria függetlenségét kétségbe vonó szavait.


Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.



Az Országos Bírósági Hivatal 2019-es beszámolója


Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke expozéjában beszédesnek nevezte az ügyforgalmi adatokat, értékelése szerint jelentőségük nem vitatható.

Kifejtette: 2019-ben több mint 1 millió 166 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ez 6,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban. A csökkenés évek óta tetten érhető, minden bírósági szinten. A legnagyobb, 13,1 százalékos, az ítélőtáblákon volt tapasztalható, ezt követte a Kúria 11,6 százalékkal - jelezte.

2019-ben több, mint 1 millió 191 ezer ügy fejeződött be a bíróságokon, ez 7,9 százalékos csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.

Hozzátette: 2019 végén a folyamatban lévő ügyek száma 10,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018 végén.

Az elnök hozzátette: az előző évekhez hasonlóan a törvényszékeken a perek 86,5 százaléka, a járásbíróságokon 86,3 százaléka egy éven belül befejeződött. Az ítélőtáblákon az ügyek 97,6 százaléka lezárult, 81,9 százalék hat hónapon belül véget ért - sorolta.

Fontosnak tartotta, hogy arra figyeljenek, hogy az indokolatlanul elhúzódó ügyek száma csökkenjen.

Elmondta azt is: 2019-ben bő háromszáz peres eljárást indítottak a bíróságok ellen, így több mint ötszáz eljárás volt folyamatban. Többségük kártérítési per volt, de 32 ügyben munkaügyi pert indítottak, míg tizenöt esetben közérdekű adatkiadást kezdeményeztek. A bíróságokat összesen mintegy 9 millió forint megfizetésére kötelezték ezek során.

Beszámolt arról is, hogy írásbeli figyelmeztetésben tizenegy bíró részesült, míg huszonkét esetben kezdődött fegyelmi eljárás bíró ellen, és öt bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök.

Az elektronikus kapcsolattartás is felértékelődött - fogalmazott.


Igazságügyi bizottság: a szakmai célkitűzések megvalósultak


Vejkey Imre (KDNP), az előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke szólt az ügyhátralék csökkenéséről, a személyi és tárgyi feltételek javulásáról.

Nagyobb teret nyert az elektronikus ügyinézés, kapcsolattartás - mutatott rá. Fontosnak ítélte az ítélkezési munka átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítását.

Kijelentette: az OBH szakmai célkitűzései megvalósultak, így a bizottság a beszámolót elfogadta.


Fidesz: jelentősen javult az ítélkezés hatékonysága


Bajkai István (Fidesz) szerint a beszámoló kellő tájékoztatást ad arról a magas színvonalú munkáról, amelyet az OBH végzett 2019-ben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben a folyamatban lévő ügyek száma így több mint 10 százalékkal csökkent.

A perek döntő többsége egy éven belül befejeződött - mutatott rá -, sőt nagy részük fél éven belül. A hazai ítélkezés hatékonysága jelentős javulást mutat - összegzett.

Üdvözölte, hogy már minden bírósági épületben lehetővé vált a videokonferenciák megtartása, arra legalább egy tárgyalóterem alkalmas.


Jobbik: javult az időszerűség


Gyüre Csaba (Jobbik) az időszerűségről és a megalapozottságról szólva rámutatott: 2019-ben 15,6 százalékkal nőtt a befejezett ügyek száma a megelőző évhez képest.

Az ügyek több mint 90 százaléka elsőfokon jogerőre emelkedett, és javult a hatályon kívül helyezési arány is - mondta.

A jogszabály-véleményezésről azt mondta: erre minél több időt kellene biztosítani a bíróságnak, jelenleg ugyanis általában 2-3 nap áll a rendelkezésére.

Köszönetet mondott az OBH minden dolgozójának.

Szerinte el kellene gondolkodni, hogyan védhető meg a bíróságok költségvetése, hogy ne függjenek az Országgyűléstől. Hozzátette: a bírák fizetési alapját is éppúgy automatikusan a nemzetgazdasági átlagkeresethez lehetne kötni, ahogy az országgyűlési képviselőknél ez történik.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!