Karas Monika, az NMHH elnöke arról beszélt az ülésen: a tavalyi, mintegy 1400 döntés "átlagos számnak tekinthető" a korábbi évek adatai alapján, majd jelezte, csökkent a reklámhangerővel, a kiskorúak befolyásolásával kapcsolatos problémák száma. Hozzátette: gyűlöletbeszéd miatt 11 eljárás indult 2017-ben, ezek során öt esetben állapítottak meg jogsértést,

Elmondta, a hírműsorok idejének 49 százaléka belpolitikai hírekkel, 23 százaléka bűncselekményekkel foglalkozik, a megnyilatkozások negyede érkezik parlamenti pártoktól.

Jelezte, tavaly "néhány tucat eljárás" indult a zenei kvóták betartása miatt, ilyen ügyben egyszer szabtak ki kiugró, másfél millió forintos büntetést.

(A tervezet szerint az NMHH 34,6 milliárd, annak médiatanácsa 681 millió forinttal gazdálkodhatna 2019-ben. Az utóbbi kezelésében lévő előirányzatokra 1,8, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségeire pedig 92,7 milliárd forint szerepel.)

Az ellenzéki testületi tagok közül Gréczy Zsolt (DK) a "súlyosan eltorzított médiaviszonyokat" kifogásolta, Ander Balázs (Jobbik) diszkriminatívnak nevezte, hogy pártja jóval kisebb arányban szerepel a hírekben, mint választási eredménye, ennek pedig "törvényi hátterét az NMHH biztosítja" döntéseivel.

Az ülésen Hoppál Péter (Fidesz) "nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalúnak" nevezte a médiahatóság munkáját, felvetve, hogy van olyan kimutatás, amely szerint a teljes hazai médiaportfolióban az egyensúlytalanság a kormányoldal kárára áll fenn".

A felvetésekre válaszolva Karas Monika arról beszélt: kiegyensúlyozottsággal kapcsolatban hivatalból nem, csak panasz alapján járhatnak el, ugyanakkor jelezte, nem tervezik, hogy az objektív elemzési módszerüket olyanra cserélnék, amely kontextusukban vizsgálná a megszólalásokat.

A bizottság beszámolót hallgatott meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának 2017-es tevékenységéről; ebben Cseh Gergő Bendegúz főigazgató arról beszélt: megállapodás született a moszkvai katonai levéltárral arról, hogy hozzáférhetővé válnak az 1944 és 1945 között keletkezett magyarországi NKVD-iratok és hasonló megállapodást készítenek elő az ukrán partnerszervezettel.

Elmondta, Moszkvában a magyarországitól jelentősen eltérően gondolkodnak ezekről az anyagokról, például nem adnak ki olyan iratot, amely bárminemű kártérítésű ügy alapját képezheti, ennek ellenére nagy reményeket fűznek az ott őrzött anyagokhoz a magyar kutatók.

Minden meglehet Moszkvában, ami nálunk hiányzik - jelentette ki, hangsúlyozva, "a szovjet hatóságok nem szerették megsemmisíteni ezeket az iratanyagokat".