Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő, kormánypárti képviselők kezdeményezte módosításánál részletesen meghatározták, hogy adásvételkor a helyi földbizottságoknak milyen szempontokat kell néznie a földár véleményezésénél.
E szerint erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell figyelembe venni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a földnek 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.
A módosítás indoka az volt, hogy megvédjék a vásárlót a hosszú megtérülési időt eredményező irracionális befektetéstől, ugyanis az a saját gazdálkodásában is helyrehozhatatlan törést okozhat, illetve a gazdálkodói közösségnek is kárt okoz a földárak túlzott mértékű emelkedésével és ezáltal földpiaci buborék képződésével.
A kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat módosításának értelmében március 1-jével alakulnak át a mostani jogviszonyok, az érintetteket március 15-ig kell tájékoztatni a változásról, addig kell megkapniuk kinevezési okmányukat, illetve addig közlik velük, mekkora fizetést kapnak.
Az alapszabadság mértéke nem változik, de a módosítás szerint nemcsak a minisztériumi kormánytanácsosoknak, kormányfőtanácsosoknak járna álláshelyük besorolásától függően pótszabadság, hanem a kormányzati főhivatal és a központi hivatal kormánytisztviselőinek is.
A családosok gyermekük tizennyolc éves koráig kapnak pótszabadságot, az eredeti javaslat szerint a gyermek tizenhat éves koráig járt volna pótszabadság.
Álláshelyi elismerés először nem tíz, hanem öt év után járna a kormánytisztviselőnek, aki háromhavi illetményét kapná meg ez alkalomból. Harmincöt év után már huszonnégyhavi jutalom járna. Változtattak a szolgálati elismerés idősávjain is, húsz helyett huszonöt év után kaphat ilyen juttatást a kormánytisztviselő.
A bizottság elfogadott egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító csomagot is, amely az eredeti törvényjavaslatban nem szereplő jogszabályokon változtat. Az indoklás szerint erre a módosításra a jogrendszer koherenciája miatt van szükség, hogy átvezessék az ágazati törvényeken a kormányzati igazgatásról szóló új szabályokat.
A DK beterjesztette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács szakszervezeti oldalának javaslatait, ami a párt szerint az igazságtalanságokat és a méltánytalanságokat orvosolja a többi között a szabadság csökkentésével, illetve a korlátlan fegyelmi felelősséggel kapcsolatban.
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára ezt azzal utasította el, hogy a szakszervezetek több javaslatát, például az álláshelyi elismeréssel, a végkielégítésekkel kapcsolatosakat is befogadta a kormány.
A sporttörvény módosításával 1955-től kezdődően paralimpián, vagy 1984-től siketlimpián indult érmesek is jogosulttá válnak az olimpiai járadékra.
Emelkedik a második és harmadik helyezést elért érmesek járadéka: a második helyezett az első helyezett járadékának hetven, a harmadik helyezett az ötven százalékénak megfelelő összeget kap. Eddig hatvan, illetve negyven százalék volt ez az arány. Ugyancsak emelkedik az edzői járadék, ez a jövőben az érmesek járadékával megegyező összeg lesz. Eddig a járadék 50 százalékát kaphatták. Labdajátékcsapatoknál és egyéni sportágakban a szövetségi kapitány szintén százszázalékos járadékra jogosult.
A vitában jeltolmácsolással felszólaló Tapolczai Gergely (Fidesz) közölte, nem tudja támogatni az előterjesztést, mert az 1984 előtti siketlimpiai bajnokokra nem terjed ki. Ötven érmes maradt ki a szabályozásból - mondta.
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára ezt azzal indokolta, hogy 1984-et megelőzően nem állnak rendelkezésre olyan jegyzőkönyvek, dokumentumok, amelyek hivatalosan igazolnák az elért eredményt. Hozzátette: az érintetteket valamilyen módon kompenzálják majd.
A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslatba beleírták: a honvédelmi alkalmazott a kapott utasítást csak akkor bírálhatja, ha annak végrehajtásával bűncselekményt követne el.
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos szabályokon is változtatásokat kezdeményezett a testület, határidőket módosítva. Eszerint a köztársasági elnök február vége helyett május végéig tehet javaslatot a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie. Az elnök megválasztására a Kúria elnökének megválasztásával megegyező szabályokat kell alkalmazni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!