Kozma Ákos a parlament igazságügyi bizottságának hétfői ülésén a 2019-es tevékenységéről szóló beszámolójának szóbeli kiegészítése során felidézte, hogy tavaly 108 jogszabályt küldött előzetes véleményezésre az Országgyűlés a hivatalnak, 2018-ban még 154 volt ez a szám. Azt kérte: változzon az a tendencia, hogy néhány órát ad a parlament egy-egy jogszabálytervezet előzetes véleményezésére.

Elmondta, hogy az ombudsmani hivatal az elmúlt évben 57 jelentést adott ki, amelyek közül 19 jogalkotási javaslatot tartalmazott, 16 pedig gyermekjogi tárgyú volt. Jelezte: az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is elismerően szólt a magyar ombudsmani hivatal gyermekjogi tevékenységéről.

Kozma Ákos kitért arra is: az elektronikus közérdekű bejelentési rendszeren keresztül 368 beadvány érkezett a hivatalhoz, ami 20 százalékkal több, mint 2018-ban.

A Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében tízszer tettek előre nem bejelentett látogatást büntetés-végrehajtási intézményekben, 3167 ember fogvatartási körülményeit ellenőrizték. Szándékos bántalmazásra utaló körülményeket nem tártak fel - fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a hivatal részt vesz annak a bizottságnak a munkájában, amelyet a győri gyermekgyilkosság nyomán hozott létre az igazságügyi tárca a rendszerszintű hibák kivizsgálása céljából, és a Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében foglalkoztak a migráns gyerekek helyzetével, illetve meg fogják fogalmazni az álláspontjukat a transzneműeket érintő jogszabály-változások okán is.

Ugyanakkor több folyamatban lévő ügy, illetve téma kapcsán - mint például a Mátrai Erőműben történt környezetszennyezés vagy az iskolaőrökről szóló jogszabály - türelmet kért a képviselőktől.

Hangsúlyozta, hogy az ombudsman csupán javaslatokat tehet, ám fejlett demokráciákban - mint amilyen a magyar is - az államnak illik elfogadnia az ombudsmani ajánlásokat.

Az igazságügyi bizottság végül ellenszavazat nélkül, kilenc igen vokssal, négy tartózkodás mellett elfogadta az ombudsmani beszámolót.