A kormányfő közölte: Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.

"Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal" - mondta, úgy fogalmazva: ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor "örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit".

Arról is beszélt, hogy a magyar Eximbank hitelkeretet nyitott a Türk Tanács tagállamainak: a magyar-török együttműködésnek 195 millió eurós, a magyar-kazah, a magyar-üzbég és a magyar-azeri együttműködésnek 80-80 millió eurós, a magyar-kirgiz viszonylatban pedig 27 millió eurós keretet.

Orbán Viktor kiemelte, hogy miniszterelnöksége alatt Magyarország és a Türk Tanács tagországai között a kereskedelmi forgalom a duplájára nőtt, elérte a 4 milliárd dollárt.

Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Budapesten létrejött a Türk Tanács európai képviselete.

A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 700 állami ösztöndíjat biztosít a Türk Tanács államaiból érkező fiataloknak.

A kormányfő az európai uniós tisztújítás mellett a Brexit ügyében is tájékoztatta a jelenlévőket, és azt mondta: szerinte a britek október végén kilépnek az EU-ból. Ezzel kapcsolatban arra biztatta a Türk Tanács tagjait, hogy kezdjenek mielőbb tárgyalásokat a britekkel az új kereskedelmi szerződésekről.

A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán, a bakui találkozón pedig teljes jogú tagja lett a szervezetnek Üzbegisztán is. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.