Domokos László elmondta, a korrupciós veszélyek megelőzése érdekében fontos a központi intézmények együttműködése, ennek érdekében a számvevőszék az Országgyűlés felkérésére 2007-ben elindította a közpénzügyi vezetőképzést; a képzési program kiterjed a szociális- és gyermekvédelmi intézmények, az önkormányzati, illetve az állami tulajdonú vállalatok vezetőire.

Az ÁSZ elnöke felvette: általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások.

Leszögezte: a magyar gazdaság az elmúlt években ezzel homlokegyenest ellentétes fejlődést mutatott. Az ÁSZ elnöke - aki a Költségvetési Tanács tagja is - felhívta a figyelmet: Magyarország európai összehasonlításban is kiemelkedő növekedési rátát mutat, az idei harmadik negyedévben 5 százalék fölött volt a hazai gazdaság bővülése üteme, miközben bővülnek a beruházások, csökkennek az adók, nő a lakossági fogyasztás és igen alacsony szintre csökkent a munkanélküliek száma.

Kijelentette: Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják.

A jegybanki alelnök arról is szólt, az MNB már három éve vesz részt a Nemzeti Korrupcióellenes Programban, ezt segíti az is, hogy a jegybank hatósági eljárásaiban idén áttért az elektronikus ügyintézésre, ami nagyban növeli az adatkezelés, az archiválás biztonságát, a folyamatok nyomon követését.

Az MNB felügyeleti területe a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, a digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszerek kialakításával is erősítette az intézményen belüli kontrollok érvényesülését. A jegybank a felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervezeti egységeitől elkülönülten, egy külön területtel folyamatosan végzi a belső eljárásrendek és szabályzatok felülvizsgálatát is.

Hamarosan új kihívások előtt áll majd a pénzügyi rendszer, a digitalizáció elterjedésével és az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetésével - hívta fel a figyelmet Windisch László. Emiatt a jegybank tovább erősíti az átláthatóságot és a nyomonkövethetőséget a hazai pénzpiacokon.

Nagyon jelentős változást jelenthet a felügyelt intézményekről szóló törvényekben az is, hogy a piaci szereplők könyvvizsgálatát csak az arra megfelelő minősítéssel rendelkező auditorok végezhetik el.

Rámutatott: az új szabályozók alapján a pénzügyi intézmények kötelesek belső kockázatértékelést készíteni a pénzmosással, az úgynevezett terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos kockázatok feltérképezésére is - jelezte Windisch László.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke rámutatott: a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett - Európában egyedülálló módon - a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, ha erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik.

Elmondta, a hatóság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzési eljárások törvényességét, ehhez nagymértékben hozzájárul a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége is, amely a következetes bírságolási gyakorlata alapján a súlyos jogsértések esetén komoly bírságot szab ki. Ezzel összefüggésben jelezte: míg korábban, 2012 és 2015 között az átlagos bírság 6-700 ezer forint volt a közbeszerzési előírások megsértése esetén, addig a 2015-től érvényesített szigorúbb előírások miatt napjainkban az átlagos bírság 2,4 millió forint.

Közölte: a hatóság szigorúbb ellenőrzési tevékenységének köszönhetően számottevően csökkent az előző évekhez képest a nem nyilvános eljárások aránya, 2014-ben 3626 ilyen eljárás volt, 2017-ben már csak 482, 2018 eddig eltelt időszakában pedig 287-re esett vissza a számuk. Ha az arányokat nézzük, még nagyobb a csökkenés, 2018-ban az összes eljárásból a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 5,17 százalékra esett a 2014-es 12,5 százalékról - fűzte hozzá.