Domokos László számvevőszéki elnök üdvözölte a célzott és összehangolt intézkedéseket a korrupció ellen. Közölte, hogy az ÁSZ idén több mint ezer szervezetnél ellenőrizte a korrupció elleni védettséget, és különösen magas korrupciós kockázatokat állapított meg az egészségügyben.

Kiemelte a pártok gazdálkodását is, hangsúlyozva, hogy az adófizetőktől és a támogatóktól kapott pénzekkel szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan kell gazdálkodni.

Az ÁSZ elnöke a korrupció elleni fellépés hatékony eszközének látja a digitalizációt, ezért sürgette annak széles körű alkalmazását az adó- és hatósági ügyintézésben. A korrupció megelőzésének rendszere ugyanakkor kiépült, és ezt a gazdaság növekedése is igazolja - tette hozzá.

Domokos László megjegyezte, hogy a korrupcióval terhelt államokban a magyarországival épp ellenkező folyamatok indulnak el, vagyis csökken a termelékenység és visszaesnek a beruházások.

Előadásában az ÁSZ vezetője kifogásolta a nemzetközi korrupciós rangsorokat, mivel azok - tette hozzá - nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos követelményeknek.

Kiemelte ezek közül a Transparency International Corruption Perception Indexet, és megalapozott eredményre vezető mérési módszertant sürgetett a kifogásolt eljárások helyett.

Megbízható számítási megoldást szorgalmazott a KH elnöke is, mivel úgy látja, hogy a tagállamok közbeszerzési piacainak összehasonlítása hiányos adatbázison alapul, így nem megbízható.

Rigó Csaba Balázs úgy látja, hogy a magyar közbeszerzési rendszerben a bírságolási rendszer következetes, ezért visszatartó erővel bír. Véleménye szerint ennek is köszönhető, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői egyre inkább jogszerűségre törekednek.

A KH Európában egyedülálló módon, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a megkötött közbeszerzési szerződések teljesítését és módosítását, az integritást pedig a saját szervezeti változásaiban is érvényesíti - tette hozzá.

A hivatal vezetője a verseny erősítése és az átláthatóság javítása érdekében továbbra is a nem nyilvánosan, vagyis a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások jelentős visszaszorítását nevezte a KH egyik fő céljának.

Az MNB alelnöke kifejezte a jegybank elkötelezettségét az integritásalapú szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése iránt. Kandrács Csaba hozzátette, hogy az MNB továbbra is olyan megelőző eszközökkel él, amelyek akadályozzák a normasértést, a korrupciót, hatósági eljárásai pedig már tavaly áttértek a követhetőbb és biztonságosabb elektronikus ügyintézésre.

A jegybank felügyeleti területének alapelve szerint minden munkafolyamat elkülönülő ügyintézési folyamatokon és vezetői ellenőrzési pontokon megy keresztül - közölte. Az integritást - mint fogalmazott - a jegybank a képzési tevékenységében, valamint a belső szabályrendszer fejlesztése során is figyelembe veszi.

Kandrács Csaba tájékoztatása szerint az OECD Vesztegetés Elleni Munkacsoportja sem fogalmazott meg ajánlást, miután az év elején megvizsgálta az MNB tevékenységét.