Trócsányi Lászlót az M1 aktuális csatornán kedden arról kérdezték, hogy a nap folyamán benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A tárcavezető jelezte, önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig volt, 1989-ig nem. Újrafelállításával szerinte Magyarország felzárkózik az európai uniós országokhoz, hiszen a 19. század végétől a többi között Németországban, Ausztriában és Franciaországban is ilyen modell működik, a rendszerváltozás környékén pedig a környező államok közül Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában is bevezették. Kiemelte: ez a bírósági ítélkezés teljesen eltér a rendes bírósági modelltől.

Arra a felvetésre, hogy ellenzéki kritikák szerint "új fideszes különbíróság jön létre, amelyben összemossák a bírói és végrehajtói hatalmat", Trócsányi László úgy reagált: demokráciában egy demokrata nem fél, és Magyarország demokrácia, nem kell félni. A törvény a nagy nyilvánosság előtt született meg, szakértői bizottságot hozott létre a tárcavezető, amelyben voltak bírák, a Kúria, az egyetemek képviselői, kikérték a hivatásrendek, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara véleményét.

Sőt - fűzte hozzá -, a Velencei Bizottság véleményét is kikérik, mert "nincs takargatnivalójuk".

Úgy fogalmazott: az ezzel kapcsolatos félelem az ellenzéki pártok "hisztériakeltése"; az Igazságügyi Minisztérium munkatársai a jogállam védelmére szegődtek. Trócsányi László hangsúlyozta: senki sem veszíti el az állását, semmi nem igaz abból, hogy "B-listázzák" a bírákat.

A minisztert kérdezték az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közötti közelmúltbeli vitákról is; azt mondta, a tárcának nincs befolyása arra, hogy alakul a két testület viszonya, bíznak abban, hogy a dialógus segít. Hozzátette ugyanakkor: jövőre átnézik az alkotmány egyes cikkelyeit, hogy mennyire váltak be az egyes intézményekre vonatkozó szabályok, akkor térhetnek vissza olyan kérdésekre, amelyek "a közvéleményt is jobban érdeklik".