A miniszter a kormányülés után tartott budapesti sajtótájékoztatóján közölte: miután kedden rakéta csapódott be Lengyelország területére, a miniszterelnök a szokásos protokollnak megfelelően összehívta a Védelmi Tanácsot, a honvédelmi miniszter felvette a kapcsolatot a NATO-tagállamok védelmi minisztereivel, valamint a NATO főtitkárával.

A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter is beszélt lengyel kollégájával, Magyarország azonnal támogatásáról biztosította Lengyelországot - tette hozzá.

Kifejtette: a rendelkezésre álló információk szerint az valószínűsíthető, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területére. A teljeskörű vizsgálat eredményét mindenképpen meg kell várni - hangsúlyozta.

Szerinte azok órák, amelyekben nagyon sokan orosz támadást vélelmeztek, egyértelművé teszik, milyen fontos, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen, és minél előbb azonnali béketárgyalások kezdődjenek. Emellett hosszú távon is olyan megoldást lehessen találni, amely tekintettel van Ukrajna érdekeire és területi szuverenitására, ugyanakkor a lehető leghamarabb véget vet a szomszédságunkban az elmúlt hat-hét hónapban zajló vérontásnak.

Gulyás Gergely kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a magyar kormány a NATO-alapszerződést, különösen annak 5. cikkelyét magára nézve kötelezőnek tartja. Úgy látja, hogy valamennyi tagállam elkötelezett ebben a tekintetben. Hangsúlyozta: a NATO-szövetségesek közötti jó kapcsolatot semmi sem bizonyítja jobban, mint az a gyorsaság, amellyel a NATO egységesen szolidaritásáról biztosította Lengyelországot.

A miniszter arról is beszámolt, hogy szerdán 2 órakor alacsonyabb nyomással, de újraindult a Barátság kőolajvezeték, amely kedden állt le a vezeték áramellátóját ért támadás miatt. Úgy tűnik, hogy a vezeték eredeti kapacitása néhány órán vagy napon belül helyre fog állni - mondta.

Ha a vezeték nem indult volna újra, Magyarország kőolajellátása akkor is biztosított lenne - hangsúlyozta. Kifejtette: a Molnak van tartalék nyersolaja a százhalombattai finomítóban, az országnak pedig van stratégiai tartaléka, ez a kettő együtt, sőt külön-külön is több hónapra biztosítja az ország működését, a civil és kereskedelmi felhasználást egyaránt.

Akciótervet fogadott el a kormány a turisztikai ágazat támogatására annak érdekében, hogy a szállodák és vendéglátóhelyek a téli szezonban, a magas energiaárak mellett is nyitva tarthassanak - ismertette Gulyás Gergely.

A tárcavezető bejelentette: az ágazat szereplőinek nem kell megfizetniük a nettó árbevételük 4 százalékát kitevő turizmusfejlesztési hozzájárulást idén október 1. és jövő év március 31. között, a már befizetett hozzájárulás pedig visszaigényelhető.

A kormány eltörli a Széchenyi Pihenő Kártya "különböző füleit", vagyis a vendéglátásra, szállásra vagy szabadidős tevékenységre nyújtott források mindegyike más-más területen is felhasználható.

A kormány fél évre "lazít" a turisztikai ágazat adatszolgáltatási kötelezettségén, és a szálláshelyek minősítésének határidejét is kitolja egy évvel. Emellett kizárólag a turisztikai ágazatban lehetőség lesz huszonnégy havi munkaidőkeret alkalmazására - közölte a miniszter.

A magas energiaárak a turizmust is nehéz helyzetbe hozták, ezért fordult a kormányhoz az szektor több képviselője. A turisztika fontos bevételi forrása az országnak - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: az ágazat a világjárvány nehéz évei után idén még az energiaválság ellenére is jó évet zár.

Az első tíz hónapban 13 millió vendég 33 millió éjszakát töltött hazai szálláshelyen, 34 százalékkal többet, mint tavaly, és csak 8 százalékkal elmaradva a rekordévet jelentő 2019-től - fejtette ki. A vendégéjszakák 26 százaléka köthető a fővároshoz, a 33 millióból pedig 20 millió kötődik belföldiekhez, míg 13 millió külföldiekhez. Utóbbiak azonban csak 6 millió éjszakát töltöttek vidéken, 7 millió a fővároshoz kötődik.

A vendéglátás árbevétele 2019 első tíz hónapjához képest 42 százalékkal, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 45 százalékkal emelkedett.

(folyt).