Az Utcák, terek szabadsága című kötet szerdai budapesti bemutatóján Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója egy tavaly decemberi közvélemény-kutatást idézve pozitívumnak nevezte, hogy az emberek nagy számban tudják megnevezni a szabadságjogokat, s a gyülekezési jog ezen belül is kiemelt helyet foglal el. Kitért arra is: a 2006-os események rendszerszintű anomáliákat tártak fel ezen a területen.

A Kézikönyv szervezőknek, tüntetőknek, rendőröknek és bámészkodóknak alcímet viselő kötetről Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora azt mondta: az egyrészt szigorúan vett jogi könyv, másrészt a jogászi érdeklődésen is túlmutat. Felidézte, hogy a könyv alapja egy doktori disszertáció volt, de a szerző szerinte ügyesen kezelte a stílusbéli különbségeket. Megtalálta a stílust, a tartalmat, az arányt, hogy mindezt könyvvé lehessen transzformálni - fogalmazott, kiemelve: a kötet fejezetei külön-külön is megállják helyüket.

Patyi András jelezte azt is: a könyv jó helyen, megfelelő külföldi példákat jelenít meg és gazdag személyes tapasztalat húzódik mögötte.

Varga Zs. András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja arról beszélt: a gyülekezési jogot nem kellett újrafogalmazni, de a szerző 2006 és 2009 közötti tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy elkészült Magyarország alaptörvénye. Megjegyezte: abban az időszakban a gyülekezési joggal kapcsolatban az állam azon intézményei, amelyek a polgárok jogait hivatottak védeni, elkezdték azt sérteni. A dékán lakmuszpapírnak nevezte a gyülekezési jog szabályozását, az egyes politikai természetű gyülekezéssel kapcsolatos mindennapi joggyakorlatot.

Hajas Barnabás rövid hozzászólásában köszönetet mondott kollégáinak, barátainak és a rendőrség különböző szerveinek a hasznos vitákért. Felidézte, hogy valamennyi utcai tömegrendezvényen részt vett az elmúlt években, és egy éve ült le a Századvéggel, hogy könyvvé formálja korábbi doktori értekezését.