A tárcavezető arra reagált, hogy szerdán megjelentek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai.

Közölte: Magyarország fontosnak tartja azt a célt - ez az előterjesztett költségvetés-tervezetéből is kiderül -, hogy a költségvetési hiányt mérsékelni tudja. Magyarország egyedülálló ország, ahol az előző három választási évben a kormány képes volt a hiány csökkentésére, "tehát nem lehet azzal vádolni bennünket, hogy ezt ne tartottuk volna mindig szem előtt, még nehéz, válságos időkben is" - fogalmazott.

Kiemelte: ennek ellenére nem mindegy, hogy miként érik el ezt a célt, és ebből a szempontból az Európai Bizottság javaslatát elutasítják. A rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrzik - hangsúlyozta.

A miniszter elmondta: hiába szerepel az ajánlásban, hogy 2023 végére Magyarország szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, Magyarország a hiányt csökkenteni fogja, de erre képes anélkül, hogy elfogadja az Európai Bizottság tanácsát.

A miniszter kitért rá: ami Johannes Hahn költségvetési biztos nyilatkozatát illeti, a biztos a kondicionalitási eljárásról beszélt.

Közölte: ez azonban a Magyarországnak járó költségvetési pénzeket csak nagyon kis részben érinti, hiszen most tárgyalnak a bizottsággal a költségvetés és a helyreállítási alap ügyében. A helyreállítási alapot az Európai Unió Tanácsa a tavalyi decemberben elfogadta, a költségvetésnél pedig az egyetlen olyan felfüggesztő feltétel, amely a Magyarországnak járó pénzek megnyitásának feltétele volt, teljesült, hiszen az igazságszolgáltatással kapcsolatos módosításokban megegyeztek - mutatott rá. Hozzátette: ezeket az Országgyűlés elfogadta, "ennek megfelelően már számlákat is tudunk júniusban, majd legkésőbb július legelején Brüsszelbe küldeni".

Hangsúlyozta: tehát külön kell választani a kondicionalitási eljárást, amely három európai uniós program egy részének a felfüggesztését jelenti, és külön kell választani a költségvetés, illetve a helyreállítási alap kérdését.

Azt mondta: a költségvetési biztos nyilatkozata kizárólag a kondicionalitási eljárásra vonatkozott, amelyet Magyarország szeretne minél előbb lezárni. Ha nem szabna újabb és újabb feltételeket az Európai Bizottság, akkor már régen lezárhatta volna ezt az eljárást, "de mintha a cél több esetben éppen az lett volna, hogy az eljárás még ne záruljon le" - vélekedett.

Kijelentette: konstruktív módon állnak a tárgyalásokhoz és bíznak benne, hogy ezen a területen is a lehető leggyorsabban eredményt tudnak elérni.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Parlamentnek (EP) van-e lehetősége megakadályozni, hogy jövőre Magyarország legyen az unió soros elnöke, Gulyás Gergely azt mondta, nincs erre lehetősége az EP-nek, a határozattervezet része annak "a magyargyűlölettől fűtött propagandának", amelyet a parlamenttől rendszeresen tapasztalnak. Hiába uniós szerv az EP, pontosan annyi köze van ahhoz, hogyan alakul az elnökség, mint az azeri parlamentnek - fogalmazott.

Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költésgvetésre vonatkozó kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, "tavaszi, nyári tervezésben gondolkodunk", mert így fél évük van a családoknak, a vállalkozásoknak a felkészülésre.

Nem hiszen, hogy ha ezt a költségvetési tervezést szeptemberben, októberben végeznénk el, akkor sokkal pontosabb adataink lennének '24-re vonatkozóan - jelentette ki.

Közölte azt is: a jövő évi költségvetést 385 forintos euróárfolyammal tervezték.

Arra a kérdésre, hogy a jegybanki kamatcsökkentés hogyan befolyásolja majd a jövő évi kamatkiadásokat, azt válaszolta: a kormány azzal számol, hogy jövőre már jelentősen csökkennek a kamatok, ami segíteni fogja a lakossági és a vállalati hitelezést, és a gazdaság növekedését is. Hozzátette: lassabban, de csökkenhetnek majd a jövőre a költségvetés kamatterhei is, hiszen itt több évre hitelez mind a befektetői oldal, mind a hazai intézményi vagy lakossági piac.

A kormány nem tervezte be a költségvetésbe a jegybank idén várható veszteségének arányos megtérítését - közölte a miniszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy a Költségvetési Tanács véleményét elolvasva levéllel fordult a testülethez, kérve, hogy pontosítsák ez erre vonatkozó a megjegyzésüket. Hozzátette: mivel a tanácsnak tagja a jegybank elnöke, így könnyen és gyorsan meg tudják válaszolni, hogy milyen nagyságrenddel kell számolnia a kormánynak.

A kormány a költségvetéssel együtt benyújtja majd az adótörvények módosítását is, amelyben tájékoztatnak arról, hogy melyik adó milyen módon változik 2024-ben - közölte. Hangsúlyozta: ez a kormány az adócsökkentés kormánya.

Az idei évre várható GDP-növekedésről a pénzügyminiszter azt mondta, a magyar kormány célja, hogy elkerülje a gazdaság a recessziót. Abból indulnak ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek és ez okot ad arra, hogy a kormány ragaszkodjon a tervezett növekedési számhoz - mondta.

Az inflációról azt mondta, annak letörésében a kormány legfontosabb szövetségese a Magyar Nemzeti Bank, amelynek jóval több eszköze van ehhez, mint a kormánynak. "Ezért vagyunk optimisták és mondjuk azt, ha ketten is nekifeszülünk, akkor év végére az infláció jelentősen csökkenhet" - fogalmazott.

A pénzügyminiszter azt mondta, ahogy ígérték, 2024-től megkezdik az extraprofitadó kivezetését a legfontosabb, a banki, az energiaszektorban, a gyógyszergyártók esetében.

Jövőre növekedni fog az egészségügyi rendszer a támogatása, a pontos összegről a jövő hét keddi sajtótájékoztatón számolnak be - ismertette.

(folyt.köv.)