A szegedi székhelyű Titan Project's House Kft. vezetője V.R. 2012. októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte, amihez uniós és a magyar költségvetésből kívánt pályázati pénzhez jutni. V. R., első rendű vádlott pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, amely azt befogadta és mintegy 185 millió forint értékben támogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. január 18-án a támogatási szerződést is aláírták. A szegedi cég vállalkozási szerződést kötött a másodrendű vádlott H. G. által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál kivitelezésére.

A vádirat szerint valótlan tartalmú vállalkozási szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a Titan Project's House Kft. vezetője 2013. március 18. és december 13. napja között több részletben mintegy 185 millió forintos összegben hívta le a támogatást jogosulatlanul, és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott így az Európai Unió és Magyarország költségvetésének.

A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése miatt valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. E cég vezetője, D.Z. a per harmadrendű vádlottja. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, off-shore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.

A projekt visszásságaira figyelt fel Ménesi Imre szocialista képviselő, aki feljelentést tett. Ez alapján kezdett nyomozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (angol nyelvű rövidítése OLAF), majd a magyar nyomozóhatóságok is vizsgálódni kezdtek. Az évek óta tartó tárgyaláson több ezer oldalnyi perirat született, melyek közül most azokat ismertette Gaudi Tibor bíró, melyeket az ítélet meghozatalakor bizonyítékként figyelembe fog venni azáltala vezetett bírói tanács.

A hatalmas iratkötegből csak a legfontosabb dokumentumokat említette a bíró, de így is jól látszik, milyen bonyolult és szerteágazó az ügy. A legfontosabb kérdés, hogy a Flamingó névre keresztelt szoftver értéke mekkora lehet. A DARFÜ-vel megkötött eredeti szerződésben ugyanis 154 millió forint jutott volna a játszótér elkészítésére, 52 millió pedig a virtuális sétát segítő számítógépes program megírására. Egy módosító okirat azonban megfordította a költségek elosztását, így végül 152 millió forintot állítottak be a szoftverfejlesztésre, 83 milliót pedig a játszótér megvalósítására. A tárgyalás során több informatikai szakértő véleményét kérte be a bíróság, és szinte minden szakember egyetértett abban, hogy a Flamingó értéke nem lehet több 13 millió forintnál. A nyomozás megindulása után érzékelték az érintettek is, hogy egy olyan szoftverről, melynek főbb elemei ingyenesen elérhetők, nehéz elhitetni, hogy 152 millió forintba került a fejlesztése.

Itt került a képbe az a Cs. K. (későbbi nevén Maximilian Sheffield), akinek a vád szerint az lett volna a feladata, hogy utólag „felturbózza” a szoftvert, ellássa azzal az arcfelismerő (VR) technológiával, amellyel eredetileg nem rendelkezett. Cs. azonban már korábban is a rendőrség látókörében volt, és szegedi tanúmeghallgatására is rendőrök kíséretével érkezett meg Budapestről. A vallomástételét követő nap aztán eltűnt, és a hatóságok azóta se bukkantak a nyomára.

Végül nem sikerült utólag értékesebbé tenni a szoftvert, amelyet eredetileg nemzetközi értékesítésre szántak a tulajdonosai. Miután V. R. látta, hogy a sikeresnek induló projektből nem lesz haszna, sőt a hatóságok nyomoznak a megnyert és elköltött pályázati pénz ügyében, a cégvezető felszámolta a Titan Project's House Kft-t. A december 8-i tárgyaláson egyébként csak az első és második rendű vádlott vett részt személyesen, a harmadrendű vádlott lemondott a jelenlétről. A tárgyalás várhatóan januárban folytatódik, és várhatóan a jövő év elején sor kerülhet az ítélethirdetésre.