Az új gépkocsi elnevezését Dmitrij Sugorjev, az elnöki autókonvojról készült dokumentumfilm alkotója árulta el hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióban. Korábban az orosz csúcsvezetés és biztonsági kísérete számára készült autókat a médiában a fejlesztési projekt neve alapján Kortezsként emlegették.

Sugorjev elmondta, hogy a 6,6 méter hosszú, 2 méter széles és 1,7 méter magas Szenat az Aurus autócsaládhoz tartozik, annak az "ékköve". A Szenatnak van egy szedán változata is, és hamarosan bemutatkozik az Arszenal elnevezésű mikrobusz is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője április közepén jelentette be, hogy az elnök és biztonsági kísérete fokozatosan áttér a Kortezs projekt keretében kifejlesztett gépkocsik használatára. A Kortezst 2012-ben Putyin utasítására indították el Oroszországban, a Központi Gépjármű- és Autóhajtómű-ügyi Kutatóintézet (NAMI) részvételével. A 12,4 milliárd rubel (több mint 52 milliárd forint) állami befektetéssel létrehozott projektben a gyártó partner a Vagyim Sevcov többségi tulajdonában lévő Sollers.

A Kreml-közeli Izvesztyija című napilap értesülése szerint az orosz kormányzat, valamint annak kommunikációs csatornái védelméért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) április közepéig 16 ilyen gépkocsit kapott. Arról, hogy a járműveket milyen védelemmel szerelték fel, nem hangzott el tájékoztatás.

Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a jövő év végére az autócsalád eddigi modelljei, a szedán, a limuzin, a minibusz mellé elkészül a terepjáró is, a Komendant.

Manturov úgy nyilatkozott, hogy az autók iránt, amelyek várhatóan már jövőre kaphatók lesznek kereskedelmi forgalomban is, magánszemélyek részéről is nagy az érdeklődés. A miniszter szerint a több mint 10 millió rubelbe (42 millió forint) kerülő gépkocsik 20 százalékkal olcsóbbak a Rolls-Royce-oknál vagy a Bentleyknél, viszont drágábbak az alapfelszereltségű S-osztályú Mercedesnél.

Az FSZO-t idén mintegy 70 ilyen járművel szerelik fel - közölte Manturov.

Az Izvesztyija felhívta a figyelmet, hogy a saját autógyártással rendelkező országok vezetői hivatali gépkocsiként rendszerint a hazai ipar termékeit részesítik előnyben. A cikk szerint így van ez Kínában, az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Csehországban, Japánban és Indiában is.

Az első orosz elnök, a néhai Borisz Jelcin a második világháború utáni szovjet vezetőkhöz hasonlóan egy időben ZIL gépkocsikkal szállíttatta magát, de 1997-ban áttért a Mercedesre. Ezzel a hagyománnyal Putyin, valamint Dmitrij Medvegyev volt államfő és újrajelölt miniszterelnök most szakított.