2019-re 3,9, jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a Századvég
Gazdaság, 2019.03.20
A Századvég Gazdaságkutató decemberi előrejelzéséhez képest nem módosította prognózisát, erre az évre 3,9 százalékos, 2020-ra pedig 3,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 4,9 százalékot követően - közölte a kutató szerdán az MTI-vel.
A prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadása mindkét évben tovább bővülhet: 2019-ben 4,7, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal. Az utóbbi már figyelembe vette a családvédelmi akcióterv gazdaságélénkítő hatásait is, amelyek elsősorban a magasabb fogyasztáson keresztül jelennek meg.
A bérek várhatóan továbbra is dinamikusan emelkednek, 2019-ben átlagosan 10,3, 2020-ban pedig 9,6 százalékkal. Ez 7,1, illetve 6,3 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg. A reálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány és így a munkavállalók alkupozíciójának javulása okozza, de segíti azt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami szféra bérrendezései, illetve a szociális hozzájárulási adó 2019 közepén esedékes csökkentése is.
Tovább nőnek a beruházások: 2019-ben 9,8, 2020-ban pedig 3,9 százalékos lehet a növekedés a gazdaságkutató becslése szerint. A növekedés lassulását a magas bázissal és az uniós források tetőzésével magyarázza az elemzés, amelyet azonban az elmúlt időszakban sorra bejelentett vállalati beruházások részben ellensúlyoznak.
A Századvég arra számít, hogy az export 2019-ben 5,7, 2020-ban pedig 5,3 százalékkal nő, az import növekedése pedig idén 6,1, jövőre 5,2 százalékot tehet ki, amit a fogyasztás, a beruházás és az export növekedése magyaráz. Így a nettó export alakulása csak 2020-ban tudja majd segíteni a gazdasági növekedést.
Várhatóan továbbra is folytatódik az a trend, hogy a nettó exportban a szolgáltatások szerepe növekszik, míg a termékeké csökken. 2018-ban az áruk egyenlege 450 milliárd forint volt, míg a szolgáltatásoké 2460 milliárd forint.
A folyó fizetési mérleg egyenlege mind 2019-ben, mind 2020-ban pozitív maradhat, ám értéke a GDP 1 százaléka alatt lehet.
A gazdaságkutató prognózisa szerint az infláció 2019-ben 3,0, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz. Az adószűrt maginfláció emelkedését figyelembe véve várhatóan elkezdődik a monetáris politika szigorítása. Ez első lépésben a swapállomány csökkentését és a kamatfolyosó módosítását jelentheti, míg az alapkamat emelésére 2019 második felében kerülhet sor.
A GDP-arányos költségvetési deficit 2019-ben 1,6, 2020-ban pedig 1,1 százalék lehet, így a GDP-arányos államadósság is érdemben tovább mérséklődhet.
A bérek várhatóan továbbra is dinamikusan emelkednek, 2019-ben átlagosan 10,3, 2020-ban pedig 9,6 százalékkal. Ez 7,1, illetve 6,3 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg. A reálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány és így a munkavállalók alkupozíciójának javulása okozza, de segíti azt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami szféra bérrendezései, illetve a szociális hozzájárulási adó 2019 közepén esedékes csökkentése is.
Tovább nőnek a beruházások: 2019-ben 9,8, 2020-ban pedig 3,9 százalékos lehet a növekedés a gazdaságkutató becslése szerint. A növekedés lassulását a magas bázissal és az uniós források tetőzésével magyarázza az elemzés, amelyet azonban az elmúlt időszakban sorra bejelentett vállalati beruházások részben ellensúlyoznak.
A Századvég arra számít, hogy az export 2019-ben 5,7, 2020-ban pedig 5,3 százalékkal nő, az import növekedése pedig idén 6,1, jövőre 5,2 százalékot tehet ki, amit a fogyasztás, a beruházás és az export növekedése magyaráz. Így a nettó export alakulása csak 2020-ban tudja majd segíteni a gazdasági növekedést.
Várhatóan továbbra is folytatódik az a trend, hogy a nettó exportban a szolgáltatások szerepe növekszik, míg a termékeké csökken. 2018-ban az áruk egyenlege 450 milliárd forint volt, míg a szolgáltatásoké 2460 milliárd forint.
A folyó fizetési mérleg egyenlege mind 2019-ben, mind 2020-ban pozitív maradhat, ám értéke a GDP 1 százaléka alatt lehet.
A gazdaságkutató prognózisa szerint az infláció 2019-ben 3,0, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz. Az adószűrt maginfláció emelkedését figyelembe véve várhatóan elkezdődik a monetáris politika szigorítása. Ez első lépésben a swapállomány csökkentését és a kamatfolyosó módosítását jelentheti, míg az alapkamat emelésére 2019 második felében kerülhet sor.
A GDP-arányos költségvetési deficit 2019-ben 1,6, 2020-ban pedig 1,1 százalék lehet, így a GDP-arányos államadósság is érdemben tovább mérséklődhet.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!