Az Európai Központi Bankkal (EKB) kötött repo (értékpapír visszavásárlási) szerződés felhasználásával az MNB 4 milliárd euró likviditást biztosíthat a hazai pénzügyi intézmények számára. A Kínai Népköztársaság jegybankjával, a PBoC-val 2013-ban kötött devizacsere-megállapodás (swap) mintegy 2,5 milliárd eurónyi likviditást biztosít, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) kötött repo szerződés 2 milliárd eurót tesz elérhetővé,az amerikai Federal Reserve által meghirdetett repo eszközön keresztül pedig 1-2 milliárd dollár értékű likviditás érhető el az MNB számára - sorolta közleményében az MNB.

A megállapodások eredményeként kiépített védőháló a jegybanki devizatartalékon felül jelent addicionális devizalikviditást. A védőhálóval a jegybank számottevően növelte rendelkezésre álló mozgásterét, ezzel bármelyik részpiacon esetlegesen fellépő feszültségre képes gyors és határozott választ adni, a nemzetközi tartalékok biztonságos szintjének megtartása mellett.

Az MNB nemzetközi tartaléka június végén 30,2 milliárd eurót tett ki, amivel érdemben meghaladja az összes releváns referenciamutató értékét - hangsúlyozta az MNB. A tartalékok júniusban 1,1 milliárd euróval gyarapodtak és a február végi állapothoz képest 5,3 milliárd euróval álltak magasabban. Legutóbb 2016 februárjában haladták meg a 30 milliárd eurót.

Közleményében az MNB megjegyzi: az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika megteremtette és fenntartotta az ország makrogazdasági egyensúlyát, csökkentette a külső és belső sérülékenységét, jelentősen mérsékelte az ország devizakitettségét. Ennek köszönhetően a magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány.

A járvány nagyfokú bizonytalanságot okozott a világgazdaságban, egyes részpiacokon különösen megnövelve a volatilitást. A gazdasági növekedés helyreállítása és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az MNB kész minden lehetséges támogatást biztosítani a magyar gazdaság számára - hangsúlyozta a közlemény.