Rámutattak, hogy a vizsgált időszakban a nettó átlagbér nominális értéken 146 százalékkal, reálértéken számolva 73 százalékkal emelkedett. 2020-ban egy háztartás tagjainak a jövedelmei az uniós átlag mintegy 34-35 százalékát érték el euróban kifejezve, vásárlóerő-paritáson számolva ez kétharmad körüli arányt jelent.

Tavaly a nettó átlagkereset 3217 lej (1 lej 73,87 forint) volt. A nagyrégiók közül a nettó átlagkereset Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb (4263 lej), ezt követi Erdély (3004 lej), Havasalföld (2842 lej) és Moldva (2841 lej).

A magyarországi nettó átlagbérhez képest nagymértékben apadt a lemaradás, euróban kifejezve a magyar átlagbér 90 százalékát, vásárlóerő-paritáson a 102 százalékát keresték meg tavaly a romániai gyerektelen, egyedülálló alkalmazottak.

A kétkeresős és kétgyerekes háztartások esetében nagyobb az átlagbér elmaradása, mint az egyedülálló, gyerektelen háztartásoknál, ehhez hozzájárulnak az adózási rendszerek eltérései (például a családi adókedvezmény). A kétkeresős és kétgyerekes háztartások esetében a romániai családok euróban kifejezve a magyarországi átlag 83 százalékát keresték meg tavaly, míg vásárlóerő-paritáson a 95 százalékát.

Az átlagbér-növekedés Erdély minden régiójában magasabb volt az országos átlagnál. Gazdasági ágazatok szerint is hasonló tendencia érvényesült, az erdélyi átlagbér szinte minden területen gyorsabban nőtt, kivételt képez a szállítás és a közigazgatás. A közszférában több mint 1000 lejjel nagyobb az átlagkereset, mint a versenyszférában.

Az alkalmazottak 31 százaléka minimálbérrel volt alkalmazva, Erdélyben ez az arány 32 százalék. Erdély régiói közül a minimálbérrel alkalmazottak aránya Észak-Erdélyben és Székelyföldön a legmagasabb.

2020-ban a járvány hatására Románia és Erdély minden régiójában visszaesett az alkalmazottak átlagos létszáma. Tavaly országosan a szálloda és vendéglátás ágazatában, Erdélyben a könnyűiparban csökkent a legnagyobb mértékben az alkalmazottak átlagos létszáma az előző évhez viszonyítva.