Az MKKSZ elnöke kiemelte, a nemzeti munkaügyi kerekasztalnál helyet kell foglalnia a kormánynak, a kormányzó pártnak, az ellenzéki pártoknak, a szakszervezeteknek, a civil szervezetek képviselőinek, az önkormányzati érdekszövetségeknek és a munkaadók képviselőinek.

Magyarországon szükség van a szociális párbeszédre, ezt Boros Péterné szerint az is bizonyítja, hogy a munka világát szabályozó törvények - többek között a munka törvénykönyve módosítása, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendőrségi alkalmazottakról szóló törvény -, amelyeket az Országgyűlés kormánypárti többsége a Parlamentben szerdán és csütörtökön elfogad, illetve elfogadott, jelentősen rontják a munkavállalók pozícióját.

Boros Péterné a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállítását párhuzamba állította a rendszerváltozás időszakával, amikor szavai szerint a sok egyeztetés társadalmi konszenzust és társadalmi békét eredményezett. "Mi most ennek a hiányát érezzük" - fogalmazott. Az MKKSZ elnöke szerint az általuk - és mellettük más közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek által - kezdeményezett kerekasztal létrehozására azért is szükség van, mert újra kell tárgyalni a munka világát szabályozó törvényeket. Hozzátette, a kerekasztal felállítása érdekében az MKKSZ levélben fogja keresni az érintetteket, így többek között minden pártot, frakciót, civil szervezetet, önkormányzati szövetséget és a munkaadói szövetségeket is. "A szakszervezetek nem az utcán akarnak érdeket védeni, hanem a tárgyaló asztalnál, de ha muszáj, készek vagyunk a harcra is" - jelentette ki Boros Péterné, aki egyúttal arra buzdította azokat a munkavállalókat, akiket a szerdán és csütörtökön tárgyalt törvények hátrányosan érintenek, hogy csütörtökre vegyenek ki szabadságot, maradjanak távol a munkahelyüktől. A kezdeményezés célja, hogy a munkáltató érezze meg, milyen lesz ha a dolgozók sztrájkba lépnek és nem lesz termelés - fogalmazott az MKKSZ elnöke. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke a kormányzati igazgatásról szóló törvényről elmondta, hogy ez a törvény a kormányzati igazgatásban dolgozókat "a betanított munkások szintjére fogja süllyeszteni, mintha egy óriási, 70 ezer embert foglalkoztató összeszerelő üzemben dolgoznának majd." Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvény hatályba lépésével nem fog számítani sem a tisztviselő képzettsége, sem a végzettsége. A kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatban sérelmezte továbbá, hogy az új szabályozás értelmében a munkaközi szünetek nem számítanak bele a munkaidőbe, ami Taskovics István szerint a normál munkarendben dolgozóknál éves szinten körülbelül 120 óra többlet munkát eredményez majd. Ezen felül arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a törvény a kormány tisztviselők alapszabadságát is csökkenti 20 százalékkal, a csökkentés pedig az egy és a két gyermeket nevelőkre is vonatkozik majd. A sajtótájékoztatón képviseltette magát az MKKSZ és a TBDSZ mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete. Boros Péterné elmondta, hogy ezek a munkavállalói érdekképviseletek alkotják az Összefogás szakszervezeti együttműködési formációt, ők állnak a nemzeti munkaügyi kerekasztal felállításának kezdeményezése mögött.