A hiány értéke 14,63 milliárd lej (1 román lej=73,70 forint) volt, míg egy évvel korábban 18,06 milliárd lej. Az államháztartás bevételei 18,8 százalékkal voltak nagyobbak a tavalyi első negyedévhez mérten, illetve 14,9 százalékkal haladták meg a koronavírus-járvány előtti 2019-es év első három hónapjáét. A legnagyobb növekedést az áfából, a társadalombiztosításokból, az ingatlanadóból és uniós forrásokból származó bevételeknél jegyezték.
Ugyanakkor a kiadások is nőttek 11,2 százalékkal a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. A személyzeti kiadások, ami magában foglalja az állami béreket, 5,8 százalékkal nőttek, a szociális kiadások - beleértve a nyugdíjakat is - 16,5 százalékkal voltak magasabbak éves összevetésben. A magasabb költségekhez a koronavírus-járvány miatti rendkívüli kiadások is hozzájárultak.
Románia az idén 7,16 százalékos államháztartási hiánycélt tűzött ki a tavalyi 9,79 százalékos deficit után.
A román hatóságok az idén 5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, miután a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága kedden javította az idei várakozását, és a korábban közölt 4,3 százalékos gazdasági növekedés helyett 5 százalékos bővülést vetített előre.
A testület 2021-ben 4,8 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleghiányra számít, amely várhatóan 2022-ben 4,5 százalékra, 2023-ban 4,2 százalékra, 2024-ben pedig 3,9 százalékra mérséklődik. A testület a külkereskedelmi mérleg növekvő hiányával számol a következő években, így a hiány az idén várhatóan a GDP 8,9 százalékát teszi ki, 2022-ben a 9,2 százalékát, 2023-ban a 9,5 százalékát, 2024-ben pedig a 9,6 százalékát.
Április elején az IMF tavaszi prognózisában 6 százalékra javította a román gazdaság idei várható teljesítményét a korábban közölt 4,6 százalékról.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!