A részvénypiac forgalma 18 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott, a Mol és az OTP gyengült, a Richter és a Magyar Telekom erősödött az előző napi záráshoz képest.

Kababik József, az Erste Befektetési Zrt. vezető üzletkötője szerint egész nap kivárás jellemezte a kereskedést, a befektetők az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntését várták. A tét az volt, hogy az EKB mennyi plusz likviditást fog nyomni a rendszerbe. Az európai bank végül nagyobbat lépett a piac által vártnál, és 500 milliárd euró helyett 600 milliárd euróval, 1350 milliárd euróra növelte az eszközvásárlási program keretösszegét, és a futamidejét is meghosszabbította fél évvel. Ennek oka, hogy az EKB-nál rosszabbnak látják az Európai Unió gazdasági helyzetét, mint korábban, ami nem pozitív hír - tette hozzá.

A magyar piaccal kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt két hétben mintegy 20 százalékot erősödő OTP csütörtökön nem tudott tovább emelkedni.

Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek nulla százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintjét. A kamattartó döntés megfelelt a piaci várakozásoknak. Ugyanakkor úgy döntött, hogy mintegy megduplázza, 600 milliárd euróval, 1350 milliárd euróra növeli a márciusban megnyitott 750 milliárd eurós járványvédelmi sürgősségi program (Pandemic Emergency Purchase Programme, PEPP) keretében az eszközvásárlásokat. Az EKB nemcsak az összeget növelte, hanem azt is jelezte, hogy a PEPP-program határidejét az év végéről 2021 június végéig kitolja. Emellett a meglévő eszközvásárlási program (APP) havi 20 milliárd eurós vásárlásaival együtt az év végéig fennáll a 120 milliárd eurós nettó eszközvásárlási ideiglenes keretösszeg is.

Az EKB idén mély euróövezeti recesszióval számol, és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre. Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön azt mondta, hogy az euróövezet idei GDP-je 8,7 százalékkal csökken, miután Európa döntő része tavasszal két hónapra gyakorlatilag leállt a koronavírus miatt. Az EKB eddigi becslésében 0,8 százalékos idei gazdasági növekedés szerepelt. Jövőre az euróövezet gazdasága alapforgatókönyv szerint 5,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3,3 százalékkal nő. Eddig az EKB 2021-re 1,3 százalékos, 2022-re pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Az EKB felülvizsgálta inflációs előrejelzését is. Az új becslés szerint az euróövezetben idén 0,3 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ami elmarad a korábbi előrejelzésben szereplő 1,1 százaléktól és az EKB 2 százalék körüli inflációs céljától.

A Mol 45 forinttal, 2,24 százalékkal 1967 forintra gyengült, 3,3 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 110 forinttal, 0,97 százalékkal 11 280 forintra esett, forgalmuk 10,9 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom 1,50 forinttal, 0,38 százalékkal 396 forintra erősödött, forgalma 372,2 millió forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 200 forinttal, 2,95 százalékkal 6970 forintra nőtt, forgalmuk 3 milliárd forintot ért el.

A BUMIX 3621,77 ponton zárt csütörtökön, ez 25,62 pontos, 0,70 százalékos csökkenés a szerdai záráshoz viszonyítva.