Megerősítették: az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett.
A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén a központi pénzintézet készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - húzták alá.
A tanács megítélése szerint a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő, esetleges másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alap előrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat.
A következő hónapokban várható inflációs kiugrások miatt a fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák - világítottak rá egyes tanácstagok. A grémium megítélése szerint, amennyiben az infláció megugrásáért felelős tényezők nem okoznak másodkörös hatásokat, az infláció az
év második felétől visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2022 első negyedévétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni - erősítették meg. A jegyzőkönyv szerint a program kezdete óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1600 milliárd forinttal nőtt.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási képességgel rendelkezik. A tanácstagok álláspontja szerint a gazdasági helyreállás megindulása 2021 második negyedévétől várható, ami az év második felében tovább erősödik.
Az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram változatlanul kiemelt fontosságú a gazdaság helyreállítási folyamatában - húzták alá a jegyzőkönyv szerint.
A várakozásoknál kedvezőbben alakult a folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban, többletet mutatott - idézték fel. A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége jelentősen emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik - tették hozzá.
A GDP 80 százaléka fölé emelkedett adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak - olvasható a dokumentumban, amelyben arra is kitérnek, hogy idéntől újból csökkenhet a költségvetési deficit, amely tavaly a GDP 8 százaléka körül alakulhatott.
Az MNB szerint idén a GDP várhatóan 4 és 6 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5 és 6 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható.
A rövidített jegyzőkönyvben arra is kitérnek, hogy a hazai oltási folyamat európai összevetésben kedvezően halad; alakulása nagymértékben meghatározza a gazdasági helyreállítás ütemét.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!